Miért írta felül a Fidesz A KDNP-t?
„Azt az előterjesztést, amit megismertem, nem tudtam volna tiszta lelkiismerettel megszavazni, az ugyanis 300 jelenlegi egyházat megfosztott a jövőben annak a lehetőségétől, hogy egyházzá válhasson. Nekem csak akkor tiszta a lelkiismeretem, ha egyház és egyház között semmiféle kategorizálást nem alkalmazunk, és nem zárt, hanem nyílt a lista. Ez volt a döntő momentum, amiért javasoltuk a törvényjavaslat újratárgyalását.”
Így indokolta tegnap Lázár János a Népszabadság kérdésére azt, miért írta felül a Fidesz elnöksége szombaton Szászfalvi László kereszténydemokrata államtitkár egyházügyi törvényjavaslatát. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: a pártelnökség szombati ülésén arra a következtetésre jutott, hogy az egyházügyi törvényjavaslat mindenképpen korrekcióra szorul. Lázár János felhívta a figyelmet, hogy a módosítókkal is csak két ponton, viszont „strukturálisan” korrigáltak: „ki legyen egyház, illetve ki mondja meg, hogy ki legyen egyház ma Magyarországon”.
A frakcióvezető úgy fogalmazott: az egyházzá válás törvényi teljesítését „objektivizálni” próbálták a módosításokkal, mert nem lehet szubjektív politikai alku tárgya, ki kerül az egyházi listára, ki lesz „a”, „b”, „c” kategóriás. „Én ezt minősíthetetlen, vállalhatatlan eljárásnak gondolom”, hangoztatta. „Próbáltuk elmagyarázni több képviselőtársunknak: a politika nem olyan dolog, ami ne változna. Én nem tartom szégyenletesnek, ha az egyeztetések hatására változik egy törvényjavaslat. Eskünk szerint jártunk el a parlamenti szavazáson, előzetesen éles vitát folytatva, és meggyőzve kereszténydemokrata képviselőtársainkat is”, mondta Lázár János, aki a tegnap déli sajtótájékoztatón szükségesnek tartotta megjegyezni: az eredeti „a KDNP törvényjavaslata volt”.
Az elmondottakkal a frakcióvezető nyilvánvalóan üzent a kereszténydemokratáknak, a hírek szerint Harrach Péter frakcióvezetőnek is, aki az egyházakkal egyeztetett a törvényjavaslatról és arról is, mely egyházak, felekezetek, vallási közösségek kerüljenek fel a 45-ös listára. A kereszténydemokraták frakcióvezetője a résztvevők elmondása szerint már a frakciószövetség keddi ülésén szóvá tette: jó lenne előre tudni, hogy mit is szeretne valójában a Fidesz-elnökség, mert akkor talán el lehetne kerülni a hasonló, igencsak kellemetlen helyzeteket. Erre a miniszterelnök a hírek szerint úgy reagált: az a legfontosabb, hogy jó megoldások szülessenek „a végén”, még akkor is, ha eközben vannak konfliktusok.
Valójában nem a Fidesz elnöksége írta felül az egyházügyi törvényt, hanem a frakció kérte, hogy tárgyaljon róla az elnökség, és aztán frakcióülésen megvitatták és szavaztak róla – ezt Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár mondta azon a sajtótájékoztatón, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Szászfalvi Lászlóval közösen tartottak a Parlamentben, egy órával Lázár János tájékoztatója előtt. Semjén Zsolt lapunknak elmondta: a hétfő délelőtti frakcióülésen a KDNP-s képviselők jelentős része még tartózkodott, amikor az egyházügyi törvényjavaslat módosításáról volt szó. (A kereszténydemokraták csak akkor, hétfő délelőtt értesültek a tervezett változtatásokról.) „De a frakciószövetség döntései normatívak”, s ebből következően a parlamenti voksoláson a KDNP minden képviselője megszavazta a törvényjavaslatot. Lapunknak fideszes politikusok azt mondták: a Fidesz elnökségi ülésén Kövér László felháborodásának adott hangot, hogy az utolsó pillanatban akarnak módosítani az egyházügyi törvényjavaslaton. „A faltörő kos” viszont Lázár János volt, és Orbán Viktor a frakcióvezető által képviselt verzió mellé állt.
Mindazonáltal hétfő este a Parlamentben volt olyan pillanat – legalábbis a KDNP-s Rubovszky György elmondása szerint –, amikor nemcsak ő maga, „hanem Semjén Zsolt elnök úr, de a miniszterelnök úr is nemmel szavazott volna”. Ez az a pillanat volt, amikor hétfő este az alkotmányügyi bizottság rábólintott a Lázár János által ismertetett ominózus (bizottsági) módosító indítványra. Annak ugyanis a 22., illetve a 24. pontja azt mondta ki, hogy a nyilvántartásból való törléssel az adott egyház meg is szűnik.
„Ez nonszensz, ha ad abszurdum a katolikus egyházat törölnék a nyilvántartásból, attól az még nem szűnik meg”, hangoztatta a kereszténydemokrata honatya. Mivel a KDNP határozott elutasító álláspontra helyezkedett, hétfő éjszaka ismét öszsze kellett hívni az alkotmányügyi bizottságot, és éjfél körül kivették az inkriminált pontokat. („Nem lenne szerencsés, és rosszízűnek tartanák, ha a magyar állam megszüntethetne egyházat. Ez nem a magyar állam feladata”, mondta Semjén Zsolt.) Így már a KDNP számára is elfogadhatóvá vált a „Fidesz által módosított” törvényjavaslat, amit kedd éjszaka egy órakor fogadtak el. Ezzel tizennégy egyházat, illetve vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet.
„Kodifikációs remekmű”, idézte Semjén Zsolt Orbán Viktor miniszterelnököt a már említett sajtótájékoztatón. A Hit Gyülekezete kapcsán, amely szerepel a 14-es listán, Semjén Zsolt azt mondta, „soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete, de ha egyszer a társadalom ilyen mértékben támogatja, akkor észszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja”.
Botrány a parlamentben
A Jobbik politikája semmi másról nem szól, mint hogy minden társadalmi problémára két válaszuk van: vagy a zsidózás vagy a cigányozás. Ez a magyar parlamenthez méltatlan, megengedhetetlen, és szankcionálni kell.
Ezért Kövér László házelnök mérlegeli annak lehetőségét, hogy akár a legszigorúbb európai szabályokat vezesse be ebben a kérdésben – mondta tegnap Lázár János. A kijelentés előzménye: kedd éjszaka a jobbikos Novák Előd úgy fogalmazott: Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól „mit is várhatnánk mást”, mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását. Lázár ekkor bocsánatkérésre szólította fel. Novák ezt nem tette meg, Fónagy János pedig így reagált: Novák csak azt mondja, amit „szellemi példaképei”.
Orbán elismerése
Orbán Viktor a Fidesz–KDNP-frakciószövetség ülésén kedden határozott elismerését fejezte ki a kormánypárti képviselők teljesítményével, megfeszített munkájával kapcsolatban – közölte Lázár János. Nagy bajban azonban – hívta fel a figyelmet a pártelnök-miniszterelnök –, mint amilyenben az ország is van, az egyeztetésre jóval nagyobb figyelmet kell fordítani „házon belül is”. Azt már Szijjártó Péter mondta el, hogy a miniszterelnök a képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatokat kifejezetten jónak vélte. Orbán Viktor szerint bebizonyosodott: a Fidesz és a KDNP az egyetlen pártszövetség, amely képes az ország problémáinak megoldására. Információink szerint arról is beszélt, hogy most nincs rajtuk kívül kormányképes politikai alternatíva. „De szerinte igény biztosan lesz rá később az értelmiség körében, hogy egy másik világ is, mint a Fidesz, megjelenjen”, interpretálta szavait egy képviselő.
