A Fidesz azért állítaná fel székéből a város szocialista támogatást élvező, független polgármesterét, mert a Pécsi Ítélőtábla – hivatali visszaélésért és sikkasztásért –két év börtönt rótt ki rá. A táblabíróság a büntetést három évre felfüggesztette, így a polgármesternek nem kell távoznia posztjáról, ám a Fidesz úgy látja, méltatlanná vált tisztségére. Az ítélet nem jogerős, a per a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Az előzményekről: Szabót 2002-ben és 2006-ban egyaránt polgármesterré választották a húszezer lelkes Dombóváron. A második ciklusban konfliktusba került a fideszes Naszvadi Balázzsal, és egy vita során azt állította: Naszvadi a korábbi munkahelyén hatmillió forint kárt okozott. Ám Szabó rosszul tudta, ugyanis a bíróság „csak” 800 ezer forintos károkozást állapított meg, ezért a fideszes képviselő rágalmazásért feljelentette a polgármestert. Szabó, hogy Naszvadit rábírja, lépjen vissza a pertől, kétmillió forint kártérítést és tanácsnoki állást ajánlott feljelentőjének. Naszvadi a beszélgetést titokban rögzítette, és vesztegetésért is feljelentette Dombóvár első emberét. Mindezek hatására Szabó 2009 júniusában lemondott hivataláról. Ezután a rágalmazásért pénzbüntetésre ítélték.

A vesztegetés nyomozása viszont folytatódott, ráadásul három dombóvári fideszes sikkasztásért is feljelentette Szabót. A nyomozó hatóság három sikkasztást látott bizonyíthatónak. Szabó mindhárom esetben a képviselő-testület felhatalmazása nélkül utaltatott pénzt az önkormányzat számlájáról két cégnek. Elsőként még 2003-ban, a Dombóvár tulajdonában lévő fürdőcég, a Gunaras Rt. számlájára ment a polgármester tudtával 140 millió forint. A fürdő meg akart valósítani egy félmilliárdos beruházást –javarészt uniós támogatásból –, ám a pályázathoz igazolni kellett 140 milliós önerőt. Ennyi pénz a beadás napján nem volt az rt. számláján, és ezért volt szükség az átutalásra. A fürdő beadta a pályázatot az önerő-igazolással, majd másnap visszautalta a pénzt a városnak. A fürdő nyert, és mire a beruházás startolt, a cégnek már volt pénze az önerőre. Azóta a fürdő folyamatosan fejlődött, és a város ugyan eladta részvényei többségét, ám az új tulajdonossal közösen milliárdos beruházásokat valósított meg. Idén például egy 96 szobás, négycsillagos szállodát adtak át Gunarason. Mindehhez, a fürdő által biztosított félezer munkahely megőrzéséhez, és ahhoz, hogy a 700 gunarasi hétvégi ház értéke – a fürdő bezárása miatt – ne csökkenjen drámaian, kellett az önerő-igazolás, állítja a polgármester.

A másik két esetben 2004-ben a Kapos Innovációs Központ számlájára utaltatott 26, majd 45 millió forintot Szabó Loránd. A cél ezúttal is az önrész átmeneti igazolása volt egy inkubátorház építéséhez. A szomszédos község, Kaposszekcső területén lévő innovációs központban Dombóvárnak csak másfél százalékos része volt, ám az inkubátorház révén létrejövő 150 munkahellyel főképp a dombóváriak elhelyezkedési esélyeit kívánták javítani. Az önerőre átutalt pénzt mindkét esetben egy nappal később visszautalta a Kapos központ. Az innovációs centrum csak a második pályázattal nyert, akkor viszont létre is jött a másfél száz munkahely.

Szabó Loránd az eljárás során végig azzal védekezett, hogy tettével senkinek sem okozott kárt, és haszna nem származott az átutalásokból. Ezt a bíróság is elismerte, ennek ellenére az első- ésmásodfokú ítélet homlokegyenest eltérő volt. A Tolna Megyei Bíróság felmentette a sikkasztás vádja alól a polgármestert, a tábla viszont bűnösnek találta. Igaz, a lehető legenyhébb büntetést szabta ki Szabóra, hisz a sikkasztásért 2-től 12 év a kiróható tétel.

Vesztegetésben mindkét bíróság felmentette a polgármestert, de hivatali visszaélésben mindkét fok bűnösnekmondta,mivel csak közgyűlési felhatalmazással ajánlhatott volna Naszvadinak tanácsnoki állást. Szabó ezzel kapcsolatban úgy érvel: a mindennapos gyakorlatot követte: a politikai vezetők egyezkednek ellenfeleikkel és szövetségeseikkel, és alkuajánlatukat utólag szentesítik a pártjukkal.

Visszatérve a sikkasztásra: az ügyészség letöltendő büntetésért fellebbezett. Tény, hogy az LB-nek több olyan állásfoglalása van, amely sikkasztásos ügyekben kimondja: ha az elkövetőnek nem származott előnye, és a sértett nem szenvedett el kárt, akkor a sikkasztás nem valósult meg. Ezen állásfoglalások miatt Szabó bízik abban, hogy a sikkasztás vádja alól az LB felmenti. Mindemellett a sikkasztásról szóló törvény úgy szól, hogy aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy arról a sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Vagyis: a törvény betűszerinti értelmezése alapján a sikkasztás akkor is megvalósul, ha abból senkinek sincs se előnye, se kára.

Amúgy a polgármester azt gondolja, hogy feljelentőit nem az igazságérzet hajtotta, hanem politikai szándék.

– 2005-ben a dombóvári testület Fidesz-frakciójának akkori vezetője, Patai Vilmos arról interpellált, hogy miért utaltam testületi felhatalmazás nélkül pénzt a Gunaras Rt.-nek. Elmondtam, és Patai elfogadta a választ, így a testületnek szavaznia sem kellett az interpellációról. Utóbb mégis egy fi deszes jelentett fel az átutalás miatt. Igaz, akkor már közelgett a 2010-es önkormányzati választás kampánya. A feljelentéssel azt akarták elérni, hogy ne nyerhessek, esetleg ne is indulhassak. A kampányban sikerült meggyőznöm a dombóvári választók többségét, hogy nem a magam érdeké ben, hanem a városért cselekedtem, ezért újra megválasztottak.

A dombóvári testület többségben lévő Fidesz-frakcióját ez az érv nem győzimeg. Nagy Roland frakcióvezető azt ugyan nem állítja, hogy Szabó kárt okozott volna, ám állítja, hogy a hivatali visszaéléssel erkölcsileg méltatlanná vált a posztjára. Szabó nem hajlandó lemondani. Vagyis, ha a Fidesz meg akar szabadulni a polgármestertől, fel kell oszlatnia a testületet. Ezt azonban nem tervezik. Már csak azért sem, mert Szabót a dombóváriak előtt érezhetően erősítette, hogy a városért még ezt a személyes kockázatot jelentő pénzátutalást is vállalta.

Tipikus módszer idehaza

Amikor Szabó Lorándot meggyanúsították sikkasztással, megkérdeztünk több polgármestert és önkormányzati szakértőt az ügyről, és ők kivétel nélkül azt mondták: a dombóvári polgármester önerő-igazolási módszere a hazai gyakorlatban tipikus, így Szabóhoz hasonlóan akár több száz településvezetőt bíróság elé lehetne állítani.

A megszólalók úgy vélték, ha ez a metódus nem lenne, akkor a forráshiányos települések egész sora nem fért volna hozzá az uniós támogatásokhoz. (U. T.)

Szabó Loránd