Meghökkentő beadvány érkezett néhány hónapja a székesfehérvári földhivatalba: a „határozat” biztosítási intézkedésként bűnügyi zár alá vételt kért egy lakóingatlanra. A határozatot a ház tulajdonosa írta alá, de a beadványban az is szerepelt, hogy a megyei főügyész helyett jár el úgynevezett „megbízás nélküli ügyvivőként”.

Holczheim Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatalának vezetője szerint az első pillanatban látszott, hogy a beadvánnyal valami nem stimmel:

– Tartalmilag és formailag is eltért a megszokott ügyészségi határozatoktól. Megkerestük a megyei főügyészséget, ahol megdöbbentek a beadványon, mivel nem volt hozzá semmi közük. Természetesen elutasítottuk a zár alá vétel bejegyzését.

Az elmúlt hónapokban aztán szaporodni kezdtek a furcsa beadványok. Mostanáig Fejér megyében 22 ilyen „álhatározatot” nyújtottak be, a földhivatalok valamennyit elutasították. Eddig hét esetben éltek fellebbezéssel, a másodfokon is elutasított kérelmek közül három ügyben pedig a bíróságnak kell döntenie. Az ugyanarra a sémára készült beadványok közös vonása, hogy mindegyiket olyan ingatlantulajdonosok nyújtották be, akiknek a házát a banki tartozásaik miatt árverezés fenyegeti. Az is kiderült, hogy az érintett adósok egy helyről kapták a tippet: a székesfehérvári székhelyű Magyar Közösségi Garancia Kft. által működtetett jogsegélyszolgálattól.

Kilakoltatás Sárospatakon – itt már nem volt jogi kiskapu

– Egy percig sem titkoljuk, hogy jogi kiskapuról van szó, amit azért nyitottunk ki, hogy késleltessük a bedőlt devizahiteles családok földönfutóvá válását, vagyis megakadályozzuk a jelzálogjoggal terhelt ingatlanaik árverezését – mondja Kozma József, a jogsegélyszolgálat vezetője. – A segítségünkkel az országban eddig közel száz földhivatali beadványt nyújtottak be az adósok bűnügyi zárlatot kérve a saját ingatlanukra.

Várhomokiné Rabi Noémitől, a Fejér Megyei Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk: egy ingatlan bűnügyi zárlatát a büntetőeljárásban az úgynevezett nyomozási bíró rendelheti el, kivételes esetekben sürgősséggel erre az ügyészségnek is lehetősége van. Ilyenkor az ügyész megkeresésére a körzeti földhivatal az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzetben rögzíti az eljárás megindítását.

Kozma József szerint másra nincs is szükség. – Amíg a földhivatal elsőés másodfokon dönt a bejegyzéskérelemről, illetve fellebbezés esetén jogerős bírósági döntés születik, addig az adós házát nem árverezhetik el – állítja. – Azért fontos időt nyerni, mert valamennyi kérelmező egyúttal polgári pert is indított a neki kölcsönt nyújtó bank ellen a hitelszerződés semmissé nyilvánítását kérve. Ha sikerül elérniük a kontraktusok érvénytelenítését, megmenekülhetnek az árverezéstől.

Megkérdeztük Kozma Józseftől, milyen alapon tanácsolják az adósoknak, hogy zárlatot kérjenek a saját házukra. Milyen bűnügyről lenne szó?

– Tavaly ősszel a parlament úgy döntött, hogy többé nem lehet devizahitelre jelzálogjogot alapítani. Ez azt jelenti, hogy a bankok korábbi gyakorlata felveti a bűncselekmény, konkrétan a csalás és a megtévesztés gyanúját. Ez már elég indok arra, hogy emiatt bűnügyi zárlat kerülhessen egy devizahitelmiattmegnyomorított család házára – állítja.

Az ügyészség szerint azonban szó sincs bűncselekmény gyanújáról, az eljárás jogszerűtlen.

– Kizárólag a polgári törvénykönyv ad lehetőséget arra, hogy valaki „megbízás nélküli ügyvivőként” lépjen fel. Ilyen eset például, ha valakinek elutazik a szomszédja, és közben a vihar letépi a házának a tetejét, amit azonnal meg kell javítani. Ilyenkor „megbízás nélküli ügyvivőként” lehet intézkedni a szomszéd érdekében, hogy amíg hazaér, ne menjen tönkre a háza. De büntetőeljárásban erre nincs mód, magánszemély nem léphet az ügyész helyére, nem rendelhet el bűnügyi zárlatot egy ingatlanra – mondja Várhomokiné.

Nem meglepő, hogy a beadványokról tudomást szerző ügyészség nyomozást rendelt el, az ügyben a Székesfehérvári Rendőrkapitányság intellektuális közokirat-hamisítás kísérletének gyanújával vizsgálódik. (Az intellektuális közokirat-hamisítás lényege, hogy valótlan tartalmú adatok kerülnek rögzítésre egy hivatalos adatbázisban.) A rendőrség a közelmúltban házkutatást tartott a jogsegélyszervezet fehérvári irodájában. – Engem ugyan ilyesmivel nem lehet eltántorítani, de az érintett adósok sem rettennek meg a rendőrségi kihallgatásoktól – állítja Kozma József. – Tisztában vagyunk azzal, hogy egyetlen földhivatal sem fogja bejegyezni a bűnügyi zár alá vételt, a hivatalos eljárás idejére azonban a széljegyzet ott lesz az ingatlan tulajdoni lapján, ami megakadályozhatja az árverést.

Az ügyészség álláspontja szerint viszont a széljegyzetnek csak akkor van jogkövetkezménye, ha megtörténik a tényleges zár alá vétel. Holczheim Gábor kérdésünkre óvatosabban fogalmazott, szerinte a bírósági végrehajtó felelőssége eldönteni, hogy árverezhetnek-e.

Mivel ilyen helyzet eddig még nem adódott, egyelőre nem tudni, hogy a jogsegélyszervezet számítása beválik-e majd a gyakorlatban.