Év végéig újra kell rajzolni az egyéni választási körzetek határait, ez az új választójogi rendszer megszületésétől függetlenül már évek óta esedékes. Nemcsak azért, mert elvi és gyakorlati értelemben is komoly aránytalanságokat szül (Veszprémben például 26 ezer szavazó dönt egy mandátumról, míg Szigetszentmiklóson 74 ezer, ez pedig ellentétes az alkotmányban is rögzített egyenlő választójog elvével), de azért is mert az Alkotmánybíróság elutasította, hogy a kormány rendeletben határozza meg a körzethatárokat. Azaz, erről mindenképpen törvényt kell alkotni. A dolog szépséghibája, hogy így a parlamenti többségnek idén – függetlenül attól, hogy az új választójogi törvényt elfogadják-e vagy sem – mindenképpen át kell rajzolnia a körzethatárokat. Mégpedig a még hatályos mandátumszám szerint; ha pedig nem idén, hanem csak később rögzítik törvényben az új választási rendszert, akkor az új, csökkentett létszámhoz is újra kell majd igazítaniuk a határvonalakat.

Ma nincs szavazategyenlőség

Az egyéni körzethatárok kijelölésének gyakorlatára eltérő nemzetközi példák vannak. Lengyelországban és Litvániában például minden választás előtt felülvizsgálják a határokat, Írországban pedig a népszámlálásokhoz kötik az ellenőrzést és szükség esetén a módosítást. Nagy-Britanniábankörzetrajzoló bizottságok (Boun dary Commission) vizsgálják felül rendszeresen a választási térképet. A négytagú testületet a parlamentek (Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban is) alsóházának elnöke vezeti, de irányító szerepe formális csupán. Az alelnök általában a legfelsőbb bíróság vezetője, két tagja pedig jogászok, vagy alkotmánybírók szoktak lenni. Utóbbiak semmilyen módon nem kötődhetnek a pártpolitikához. A Political Capital korábban készített egy elemzést, amely a brit modell magyarországi bevezethetőségéről is szólt, akkor ezt a nagypolitika különösebb kommentár nélkül hagyta.

„Alapvetően egy olyan választási törvényben gondolkodunk, amelyet a pártok és társadalmi szervezetek közös konszenzusa alapján fogalmazódik meg és nem pusztán szavazógombok megnyomásával döntik el a kérdést” – nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt, az MSZP témafelelős parlamenti képviselője. A szocialisták szervezési igazgatója hangsúlyozta, hogy az MSZP egy arányos, a társadalmi akaratot a mostani rendszernél hatékonyabban visszaadó szisztémát szeretne. „Az egyéni körzetekkel két problémánk is van: megfelelő kompenzációjuk szükséges az arányosság érvényesítéséhez, ráadásul a körzethatárok meghatározásánál lehetőség nyílik a tudatos manipulálásra. Az önkormányzati választási térkép 2010-es átrajzolása is számos példát mutat erre” – fogalmazott Molnár Zsolt.

A szocialista politikus hozzátette: ha mindenképpen ragaszkodik a kétharmados többség az egyéni körzetekhez, úgy feltétlenül garantálni kell a határok megrajzolásának politikai befolyásolhatatlanságát. Molnár szerint erre jó példa lehet a briteknél használt körzetbizottsági gyakorlat. „A brit példa nem rossz, ilyen struktúrát meg lehetne honosítani Magyarországon is. Érdemes tárgyalni róla. Ugyanakkor erős a szkepszisünk is ezzel kapcsolatban, hiszen látható, hogy a kétharmados többség minden független intézményt maga alá gyűr. Félő, hogy nem lenne itt sem biztosítva a tagok függetlensége – fogalmazott Molnár Zsolt.

Gulyás Gergely fideszes képviselő a határvonalak kijelölésével kapcsolatban lapunknak azt mondta: ennek részleteit még nem tárgyalták, így a brit modellt sem vizsgálták meg érdemben.