– Csoportos leépítés esetén nem kifogásolható, ha a munkaviszony megszüntetését mindenkinek egyforma módon indokolják, hiszen az ok valamennyi munkavállaló esetén ugyanaz – mondta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász. Munkaügyi perekben is eljáró gyakorló ügyvédként állítja, hogy a munkáltatónak csupán egyetlen feltételt kell teljesítenie: a felmentés indoklásának valósnak és okszerűnek kell lennie. E tekintetben pedig nagyjából közömbös, hogy a súlyos gazdasági helyzetre, átszervezésre, esetleg egyes produkciók külső gyártásba adására hivatkoznak.

Pénteken a Duna TV-ben és az MTI-ben folytatódott a drasztikus leépítés

A felmondást eséllyel kizárólag akkor lehet megtámadni, ha bizonyítani lehet, hogy az indoklás valótlan – fogalmazott Kolláth.

Egy munkaügyi perben viszont önmagában az nem elegendő érv – tette hozzá –, hogy olyan műsorok munkatársait is elbocsátják, amelyek valószínűleg a későbbiekben sem szűnnek meg, hiszen azok elkészítésének feltételeit a munkáltató szabadon határozhatja meg. Vagyis: akit most leépítenek, hiába hivatkozik arra, hogy ugyanazt a feladatot később mások végzik majd el.

A sikeres perhez már csak azért is nyomósabb érvre van szükség, mert az eljárás illetékköteles. Eséllyel fordulhat a munkaügyi bírósághoz például az, aki bizonyítani tudja, hogy a helyét nagyjából változatlan feltételekkel egy politikailag megbízhatóbbnak tartott, esetleg a kirúgott embernél sokkal fiatalabb munkavállaló tölti be.

A perindításra azonban a felmondás közlésétől számítva harminc napos határidő áll rendelkezésre – figyelmeztet Kolláth –, ezért ha esetleg később derülne ki, hogy a menesztett dolgozó helyére mást vettek fel, valószínűleg már csak a munkaadó jogellenes magatartásával okozott károk megtérítése érdekében lehetne keresetet benyújtani. A követelés ekkor a kieső jövedelem mellett kiterjedhetne a nem vagyoni károkra is, hiszen a munkahely elvesztése – különösen egy utóbb jogsértőnek bizonyult elbocsátás – mindenki számára súlyos lelki terhet is jelent.

Elvileg nem kizárt, hogy érdemes az EU alapjogi chartájára hivatkozva valamelyik uniós szervhez petíciót benyújtani – ad egy újabb tippet Kolláth.

A dokumentum 27. cikke szerint a „munkavállalók vagy képviselőik számára (...) biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt“. A 30. cikk pedig kimondja, hogy „minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez“. A szakértő sem tudja, hogy egy ilyen lépés milyen eredményre vezetne, mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy a csoportos leépítés végrehajtásával kapcsolatban e kötelezettségek nem mindegyike teljesült.