Ezt Juhász Imre a szerdai Magyar Nemzetben nyilatkozta, másnap a grémium egyik tagja, Kádár András Kristóf az ATV-ben azt közölte, hogy ez nem a rendőrök ellen benyújtott panaszok kivizsgálására hivatott a grémium állásfoglalása.

Juhász szerint a Kónya, illetve Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független szakszervezetének vezetője által kezdeményezett június 16-i „bohócforradalom” több momentuma is alkotmányellenes volt, mivel a demonstráció kifejezetten a kormány elleni öszszehangolt támadássá vált.

– Egy demonstráció jogszerűségének megítélése túlmegy a panasztestület hatáskörén, ráadásul katona vagyok, nem rendőr – jelentette ki kérdésünkre Kónya Péter, aki szerint a korkedvezményes nyugdíj megvonása miatt hirdetett „bohócforradalom” akkor sem tekinthető tiltott politikai tevékenységnek, ha ott kétségkívül támadták a regnáló kormányt.

Már korábban hallani lehetett arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium méltatlansági eljárást kezdeményez a szakszervezeti vezető ellen, Kónya azonban erről semmiféle hivatalos információval nem rendelkezik. Ezért úgy gondolja, hogy a tárcánál nem találtak olyan jogi érveket, amelyeknek alapján ilyen eljárást indíthatnának. A politikai tevékenység tilalma amúgymeglehetősen abszurd, hiszen a fegyveres és rendvédelmi szervezeteket pártpolitikusok irányítják – figyelmeztetett a helyzet ellentmondásosságára Kónya. A parancsnokok ugyan nem politikusok, de politikai vezetés alatt állnak – hangsúlyozta –, különben egyegy kormányváltáskor nem menesztenék a magasabb beosztású szakembereket is. Ezt a rendszert a civil kontrollra hivatkozva alakították ki, ám emiatt a mindennapi munka is átpolitizálódik, amit Kónya súlyos hibának tart.

Tegnap ülésezett a mintegy ötven szakszervezet közreműködésével létrehozott, s őszre tiltakozó akciók sorozatát kilátásba helyező akcióegység operatív bizottsága és irányító törzse, amelynek egyik vezetője Kónya. Arra a kérdésünkre, hogy ezzel nem lépi-e túl az FRDÉSZ-elnökként kapott felhatalmazást, kijelentette: szorosan értelmezve talán igen. Mindazonáltal úgy véli, minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy az egyenruhások érdekeit súlyosan sértő alkotmánymódosítás, illetve a nyugdíjrendszer kilátásba helyezett módosítása ellen küzdjön.

Árok Kornéllal közösen éppen kollégái védelme érdekében határozták el, hogy pertársaságot hoznak létre, amelybe mindenkit várnak majd, akit a szolgálati nyugdíj eltörlése hátrányosan érint. Megvizsgálják, érdemes-e az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ha nem, Strasbourgba mennek.

Lehetséges azonban, hogy előbb ki kell használniuk a Magyarországon rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, és erre szolgálna a pertársaság. Minden érintettnek készek segíteni: e körbe tartozhatnak azok, akik szolgálati nyugdíjasként nem töltötték be az 57. életévüket, illetve azok a még aktív dolgozók, akiknek a nyugdíját 2007-ben már rögzítették, ígérve, hogy később az akkori szabályok szerint kapnak majd nyugellátást. Rosszabb helyzetben vannak, akik egyik csoportba sem tartoznak, de hosszú ideje abban a tudatban szolgálnak, hogy kedvezményes feltételekkel mehetnek nyugdíjba. Kónya szerint egy próbapert nekik is érdemes lehet kezdeményezniük.

Kónya Péter