Egyéves kor felett a legtöbb gyermekhalál úgynevezett külső okok – vagyis nem betegség – miatt következik be. Leginkább véletlen balesetek miatt vesztik életüket a gyerekek, ezek hátterében pedig sokszor elhanyagolás feltételezhető.

AKSH adatai szerint 2010-ben több mint 190 ezer veszélyeztetett gyereket tartottak nyilván. Fizikai bántalmazástól több mint 2300, érzelmi bántalmazástól több mint 4500, szexuális bántalmazástól pedig 240 gyerek szenvedett. Fizikai elhanyagolásmiatt 13 ezer, érzelmi elhanyagolás miatt pedig több mint tízezer gyereket gondoztak. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a szakemberek becslése szerint Nyugat-Európában egy feltárt esetre 10, Magyarországon pedig 25 jut.

– A bántalmazás sok esetben vezet öngyilkossághoz, csak tavaly 50 fiatalkorú lett öngyilkos, a kísérletek száma ennek körülbelül tízszerese – mondja Kovács Zsuzsanna gyermekorvos, programvezető. Hozzáteszi: majdnem 7500 gyerek pedig eltűnt, amiben nagy valószínűséggel szintén közrejátszhattak az otthoni állapotok.

Nemzetközi összehasonlítás utoljára 2003-ban készült, akkor a 27 OECD-ország közül Magyarország hátulról a negyedik helyet foglalta el a százezer gyerekre jutó bántalmazás, elhanyagolás miatt meghalt gyerekek számát tekintve.

Kovács Zsuzsanna emlékeztetett: Magyarországnak nemzetközi kötelezettségei vannak a területen, többek között az ENSZ felé, idén új ENSZ-irányelv is készült a gyermekbántalmazás megelőzéséről. – Megfelelő hazai jogszabályok is vannak, el lehet velük büszkélkedni. Mi voltunk például a tizennegyedik ország a világon, ahol kimondták a testi fenyítés tilalmát, de az csak papíron működik – mondta.

AzOrszágos Gyermek-egészségügyi Intézet éppen ezért indította el mától a gyermekbántalmazás.hu-t, az első magyar nyelvű honlapot ebben a témában. Az oldal különböző célcsoportokhoz, gyerekekhez, kamaszokhoz, szülőkhöz és szakemberekhez egy aránt szól. A szülők például segítséget kaphatnak abban, hogy hogyan kezeljék az indulataikat, hogyan kerüljék el a bántalmazást mint nevelési eszközt. Az oldalon fent van a segítő szervezetek listája is. Gyerekek is viszonylag könnyen megtalálhatják, ha beírják a „vernek”, „bántanak”, „cikiznek” szavakat a keresőbe, de a közösségi oldalakon is felhívják a figyelmet a site-ra.

A legnagyobb tragédia ma Magyarországon, különösen vidéken, hogy alig van olyan ellátószervezet, ahová a szülők és a gyerekek a problémáikkal fordulhatnak – mondja Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja. Ráadásul szerinte az iskolákba nehéz bántalmazásmegelőző programokat eljuttatni, mert a szülők és tanárok sok esetben ellenállnak. Ha pedig kiszűrnek egy iskolában néhány érintett gyereket, akkor nincs hova küldeni őket. De az iskolák ellenállnak a segélyvonalak számainak kihelyezésével szemben is, mert a szociológus szerint attól tartanak, hogy a gyerekek az iskolai bánásmódról is panaszkodnának.