Bár Tarlós győzelme óta többször is kijelentette, hogy nem érdeklik a következő választások, azért újra és újra elismétli: a város jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetét nem ők idézték elő. A városvezetők elengedhetetlennek tartják, hogy négy év alatt elért eredményeiket ennek az origónak az ismeretében értékeljék majd. Ezért szükséges a korábbi szociálliberális városvezetés által hátrahagyott gazdasági-pénzügyi helyzetet a közvélemény elé tárni. Ezt szolgálja a tegnap nyilvánosságra hozott fehér könyv, amelyben a problémák mellett az ezekből származó kockázatokat is feltárja a főpolgármester és két – városüzemeltetésért, illetve gazdasági ügyekért felelős – helyettese, György István és Bagdy Gábor.

A listán egyetlen új, korábban nem ismert ügy sem szerepel. De kedvünkre borzonghatunk a főváros 172 milliárd forintos adósságállományán, amelyhez további érzelemkorbácsolásként mindig hozzácsapják a BKV belső – elmaradt fejlesztések és karbantartások értékét takaró – adósságállományát. A városvezető triász értékelése szerint Budapest ezzel kimerítette a bevételi források növelésének, illetve a hitelfelvételnek a lehetőségét. (Az idei költségvetésben mindenesetre 55 milliárd forint hitel felvétele szerepel, amelyből 45 milliárd forint korábbi szerződések alapján hívható le, 10 milliárd forint felvételéről idén döntöttek.)

De nagy baj van a fővárosi cégekkel is. Tarlós István előbb lefejezte ezeket, majd utólagos vizsgálatot rendelt el. A Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt.-nél például 18 előnytelen szerződést találtak. Százmil liók folytak el feleslegesen a temetkezési intézetnél, a csődtől kellett megmenteni a gyógyfürdőket, amelyek előző vezetése kétes szerződéseket kötött a Rác fürdő felújítására és a többi fürdő üzemeltetésére. A közterület-fenntartó drágán vette a sót és a kommunikációs eszközöket, miközben elmaradtak a szükséges út- és hídfelújítások. A BKV önmagában egy hatalmas problémagóc a 4-es metró, a belső távközlési rendszer fejlesztésére kötött szerződés és a mérhetetlenül elavult eszközpark okán.

S minderre jönnek még az uniós társfi nanszírozású projektek (Margit híd, Budapest Szíve program, a csepeli gerincút, a Városligeti műjégpálya rekonstrukciója), amelyek megvalósítása a késedelmek és eltérések okán veszélyeztetik az EU-támogatást. De jelentős hiányt tártak fel a József Attila Színháznál, a Budapesti Fesztiválközpontnál és a Vidámparknál is, míg a CET szolgáltatási szerződése nagyon hátrányos a fővárosnak.

Az LMP fővárosi frakciója üdvözli a fehér könyvet, de hitelesebbnek tartaná, ha a Fidesz háttérembereinek részvételével megvalósult „projekteket” is magában foglalná. A Margit hidat tárgyaló rövid bekezdésből például kimaradt, hogy az eredetileg becsült ár több mint duplájáért – 13 milliárd helyett 30 mil liárdért – valósult meg a felújítás a Fidesz-közelinek tartott Közgép közreműködésével. De hiányzik a dokumentumból az utcabútortender is. A 25 évre ingyen vagy minimális összegért – többek között Simicska Lajos által is tulajdonolt cégeknek – átadott több ezer közterületi reklámfelület ugyancsak milliárdos veszteséget jelent évente a fővárosnak – hívja fel a figyelmet az LMP fővárosi frakciója.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint elég soványka eredmény ennyi idő alatt eljutni az origóhoz. De jó, ha végre megvan, mert akkor elkezdődhet az érdemi munka. Tarlós István főpolgármester ugyanis eddig inkább szimbolikus lépéseket tett. A szocialista politikus úgy vélte, hogy a 245 milliárd forintos adósság mellett nem ártott volna említést tenni a főváros 300 milliárd forint értékű részvényvagyonáról és készpénzállományáról. De ennél is fontosabb, hogy mit hagy utódjára a főpolgármester. Horváth szerint nem sok befejezett, illetve elkezdett projekt sorakozik majd a lajstromban.

Margit híd – a terhes örökségek egyike