Nótár Zoltán, a vállalkozás vezetője, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint abban bízhatnak, hogy a feldolgozóüzemek továbbra is a megállapodások szerint veszik át tőlük az uborkát, s így bevételhez jut az a hatvanhét ember, aki az öthektáros igrici kertészetben dolgozik. Ha minden jól megy, egy-egy család hatszázezer forintot vehet majd kézhez a betakarítás végeztével: ebből, okos gazdálkodásmellett át tudják vészelni a téli hónapokat.

Az igrici uborkatermelő szövetkezet – miként arról korábban már beszámoltunk – modellértékű vállalkozásnak számít a hátrányos helyzetű borsodi térségben. A budapesti székhelyű Polgár Alapítvány segítségével vettek meg egy területet a Mezőcsáthoz közeli, ezerháromszáz lelkes borsodi faluban, ahol két éve kezdtek uborkát, paradicsomot és paprikát termeszteni. Már az első évben látványos sikereket értek el, amelyek az egész faluközösséget érintették: Igriciben kevesebb embernek kellett segélyt adni, csökkent a „tyúklopásos” bűnesetek száma is. Az igrici modellt idén szerették volna más településeken is meghonosítani, szándékuk azonban kemény falakba ütközött: a Nemzetgazdasági Minisztérium a szigorú költségtervek és az önerő hiánya miatt nem adta meg azt a 450 millió forintos támogatást, amelyből 15, a programba jelentkező, hátrányos helyzetű településen elindíthatták volna a szövetkezeti zöldségtermesztést. Így ebben az évben csak a Kazincbarcikához közeli Berente vette át az igriciek példáját – igaz, nekik könnyebb volt előteremteni erre a pénzt, hisz területükön működik a BorsodChem, amely jelentős adóbevételekhez juttatja a falut. Nótár Zoltán szakmai irányításával Berentén tavasszal huszonhárom, zömmel roma család kezdte meg a szabadföldi uborkatermesztést az önkormányzattól kapott egyhektáros területen. Úgy tűnik, az igrici példa a szlovákok figyelmét is felkeltette, legalábbis erre utal, hogy a roma vezető egyre több felvidéki településre kap meghívást, hogy meséljen a program részleteiről. Sőt szavai szerint az egyik ottani településen már azt is felajánlották: költözzön oda, segítsen beindítani az „uborkásszövetkezetet” több szlovákiai faluban. Nótár Zoltán sajnálja, hogy szűkebb hazájában, Borsodban a politikusok nem „vevők” arra, hogy felkarolják az életképesnek bizonyult kezdeményezést.

– Az elmúlt hetekben hívtak több tanácskozásra is, ahol a megye vezetői a romák foglalkoztatásáról tárgyaltak, de úgy vettem észre, nagyon messze vannakmég a céltól –mondja.

– Ráadásul – teszi hozzá – úgy éreztem, mintha bizalmatlanok lennének velem szemben, s a romák foglalkoztatását nem látnák megvalósíthatónak egy roma ember kezében. Beszéltek arról, hogy száz faluban elindítanának az igricihez hasonló modellt, de úgy tűnt, ezt nélkülem képzelik el. Ami nem baj: én a tudásomat szívesen átadom akkor is, ha nem én irányítom a programot. Csak furcsállom, hogy hiába bizonyítottuk: tudunk becsületesen dolgozni, a cigányokról kialakult rossz beidegződések még most is gátolják az együttműködést. Megkérdeztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat illetékeseit, vajon koordinálnak-e olyan programokat, amelyek a romák foglalkoztatását segítik, s ha igen, ez hány települést és családot érint majd?

Mengyi Roland fideszes közgyűlési elnök válasza szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat romák, valamint hátrányos helyzetben lévő, leszakadó társadalmi rétegek foglalkoztatását célzó program kidolgozásán munkálkodik, amelynek kidolgozása és elfogadása után természetesen koordinálja is azt. A foglalkoztatási program egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, annak több településére is kiterjed, érintve az ott élő családokat – az erre szánt összeg azonban csak a program elfogadása után válik véglegessé. Szavai szerint folyamatosan konzultálnak roma szervezetekkel, köztük az igriciekkel, a Lungo Drom szakértőivel, továbbá a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel.