Szilvásy-ügy: Van még mit vizsgálniuk
Miként arról lapunk korábban már beszámolt, Laborcot bűnpártolással gyanúsítják elődjének, Galambos Lajosnak az ügyében, aki ellen kémkedés gyanújával indult eljárás, s akit szintén őrizetbe vettek a múlt hét elején, ám letartóztatása helyett csak a házi őrizetét rendelte el a katonai bíróság.
Laborc esetében – az előzetes várakozásokkal szemben – a katonai ügyészek már csak házi őrizet elrendelésére tettek indítványt, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa azonban ezt sem tartotta indokoltnak. Védője, Zamecsnik Péter ügyvéd lapunknak azt mondta: a bíróság álláspontja szerint a gyanút illetően még van vizsgálódnivalója a nyomozó hatóságnak, védencével szemben azonban semmiféle kényszerintézkedés elrendelése nem indokolt.
Az ügy kezdetén őrizetbe vett négy gyanúsított (Galambos, Szilvásy, Laborc és egy meg nem nevezett civil „nem közszereplő”) közül így már senki sincs fogságban. A helyzet azonban még változhat, a katonai ügyészség ugyanis minden gyanúsított esetében fellebbezett, s a másodfokon eljáró bíróság még dönthet úgy, hogy mégiscsak elrendeli a letartóztatásukat, esetleg más kényszerintézkedést alkalmazhat velük szemben. Jogerős döntés a bírósági gyakorlat alapján két héten belül várható.
Azt azonban továbbra sem tudhatja a közvélemény, hogy kinek, miről és mi módon kémkedett Galambos Lajos, az NBH 2004–2007 között hivatalban volt főigazgatója, aki azért kényszerült távozni posztjáról, mert kuratóriumi tagja volt a milliárdos csempészetben közreműködő Egymásért Egy-Másért Alapítványnak. Titok, hogy miért, mikor és főleg mire is bujtotta volna fel őt Szilvásy György, aki már Galambos távozása után vette át tárca nélküli miniszterként a polgári titkosszolgálatok irányítását, s hogy milyen bűnöket pártolt (vagyis hunyt szemet felettük) főigazgatóként Laborc Sándor.
A katonai ügyészség továbbra is hallgat, miközben újabb és újabb találgatások kapnak lábra arról, mi állhat a nagy politikai érdeklődéssel (és némi pártpolitikai adok-kapokkal) kísért nyomozás középpontjában. A legújabb „összeesküvés-elmélet” szerint a titkos műveletek finanszírozására szolgáló kasszából tűntek el pénzek. „Rendeltetésétől eltérő célokra használták a műveleti pénzeket”, fogalmazott egy magát egykori titkosszolgának mondó forrásunk, aki azt is tudni véli, hogy – minden cáfolat ellenére – a katonai ügyészek többeket is kihallgattak azok közül, akik a pénzügyőrségen nyomoztak annak idején az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. Ezt az értesülést hivatalos források nem erősítették meg, néhány (időközben nyugdíjba vonult, illetve leszerelt) volt vámnyomozó azonban azzal hárította el érdeklődésünket, hogy „nem szeretne államtitok-sértési ügybe keveredni”, ami azt sejteti, hogy nem teljesen alaptalan az ügyészség ez irányú nyomozásáról szóló szóbeszéd.
Az ügy közben már téma az orosz sajtóban is. A Regnum című orosz honlap kedden egy nagyobb összeállításban foglalkozott a volt magyar titkosszolgálati vezetők és a volt titokminiszter őrizetbe vételével. A honlap úgy fogalmaz: „az új Redl ezredes” ügyében oroszellenes elem tűnik fel.
A Regnum ugyanis nyilvánvalónak tartja a Galambos Lajossal szembeni vádak oroszellenes irányultságát, mivel a vele kapcsolatban álló embereket egyrészt – mint írják – orosz pénzek tisztára mosásával vádolják, egyebek mellett azzal, hogy orosz pénzből állítólag több milliárd forint értékű Mol-részvényt szereztek meg. A Regnum MTI által ismertetett összeállítása szerint arról is szó van, hogy a magyar titkosszolgálatok részt vettek abban, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz 2009-ben megszerezte a Mol részvényeinek egy részét az OMV osztrák olajtársaságtól.
A Regnum úgy vélte, várható, hogy a magyarok kompromittáló adatot juttatnak majd el az oroszországi médiához a közelgő orosz elnökválasztással kapcsolatban. „Nagy bizonyossággal várható, hogy a kompromittáló anyag Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ellen irányul majd”, írta a portál.
A honlap hozzátette: június 22-én magyar tömegtájékoztatási eszközök hírt adtak arról, hogy a Fidesz felső szintjein úgy vélik, a Mol magyar olajcégnek az INA horvát olajtársaságban történt tulajdonszerzése körüli horvátországi botrány „az oroszok bosszúja”. Ebből a logikából kiindulva a Mol említése a Magyarországon most kezdeményezett kémbotrányban a magyarok válaszlépésének tekinthető az INA-ügyben, írta a Regnum.
