– A férjem 1976 óta árul vattacukrot, édességet, csokit és üdítőt az Olof Palme sétányon. Házasságkötésünk után én is csatlakoztam hozzá. Később át is vettem az üzletet, mivel ő rokkantnyugdíjas lett. Elvoltunk valahogy. Tavaly októberben azonban hiába próbáltuk meghosszabbíttatni közterület-használati engedélyünket. Mindig más miatt utasítanak el – panaszolja Kovács Balázsné. – Az első beadványomat városképi okokra hivatkozva utasították el. Szóban viszont azt mondták, nincs többé asztali árusítás. Csakhogy három engedélyt mégis kiadtak. Amikor ezt felemlegettük, arra hivatkoztak, hogy csak élelmiszert nem árulhatunk. Ekkor emléktárgyra, térképre és kézművestermékre módosíttattam a beadványomat. Ezt is elutasították, mondván, nem eléggé csinos az asztalunk. Városházi sugallatra csináltattam egy látványtervet egy „mézeskalács házikóról” negyvenezer forintért. Ez már el se jutott az engedélyező munkacsoportig, az utasította el, akinek a tanácsára megcsináltattam. Az új ötlet az volt, hogy ne a saját nevemre, hanem a lányoméra kérjek engedélyt. Megtettük. Ezt is elutasították, mivel csak saját gyártású termékeket lehet árulni.

Kovácséknak nincs más bevételi lehetőségük. Így módosítottak és beadták újra. A válasz áprilisban érkezett meg.

– A Fővárosi Önkormányzat vezetésének alapvető célkitűzése a rend fenntartása, a városképi megjelenés javítása, illetve a rendeltetésszerű használat biztosítása a tulajdonában lévő közterületeken. A hasznosítás csak másodlagos. A főváros vezetése úgy döntött, hogy a meghatározó területeken, köztük az aluljárókban, a Margitszigeten és a Városligetben a jó ellátottság miatt sem indokolt asztali árusítóhelyek létesítése – írta levelében Hajdú Péter, György István főpolgármester-helyettes városüzemeltetési irodájának vezetője, aki egyúttal felhívta az árusok figyelmét, hogy a közterület-használat határozott időre szól, hosszabbítása a tulajdonos önkormányzat döntésétől függ. Bármikor felmondható, ha az önkormányzat érdekeivel ellentétes. Így a korábban kiadott engedélyek is felülvizsgálatra kerülhetnek. A közterület-használatra vonatkozó kérelmeket egyébként a jövőben a közterület-hasznosítási bizottság adja majd ki.

Az árusok még mindig nem értik a dolgot. Ha ezt tudta a hivatal, akkor miért nem mondták meg mindjárt az elején? S miért adtak ki mégis néhány engedélyt? Ráadásul azon a környéken, ahol ők árultak, nincs is semmiféle, turistákat kiszolgáló bolt. Hol itt a jó ellátottság? Nem arról van szó inkább, hogy a pavilonsor kereskedői felszámolandó konkurenciát láttak bennük? – sorolja kérdéseit Kovács Balázsné Tarlós István főpolgármesternek és Ughy Attila városképvédelmi tanácsnoknak.

– A Városliget kiemelt fejlesztési terület, amelynek komplex rehabilitációja elindult, így itt a továbbiakban nem lehetséges az asztali árusítás.

Kovács Balázsné már csak azt nem értette, hogy mások akkor miért kaphattak engedélyt? Panaszával az állampolgári jogok biztosához fordult. Szabó Máté ombudsman így válaszolt: hivatalom a Fővárosi Önkormányzat közterület-használati kérelmekkel kapcsolatos eljárását illetően számos visszásságot tárt fel korábban. Az akkori jelentésben tett megállapításaimat és a Fővárosi Önkormányzatnak elküldött kezdeményezéseimet továbbra is fenntartom.

Árusok akadálypályán