EP-szavazás: A kritikát komolyan kell venni

2011-07-06 Európai Parlament Orbán-kormány alkotmány médiatörvény országimázs

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az Európai Parlament keddi határozatának nem elsősorban jogi, hanem főként politikai értelemben van komoly jelentősége: az EP többsége a velencei bizottság által korábban megfogalmazott aggályokra reflektálva fejezte ki bírálatát a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban.

Lattmann hangsúlyozta, hogy az európai jogrendszerben ez fontos politikai fejlemény, amelyet a magyar kormánynak mindenképpen komolyan kell vennie, ha szeretné megtartani saját politikai hitelességét az EU-ban és az európai politikai kultúrkörben.

Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója azt mondta: az Európai Parlament érdekes jogi-hatalmi vákuumhelyzetben mozog az alkotmányok ügyében, mert a tagállami alaptörvények főszabály szerint az adott országok szuverén hatáskörébe tartoznak. De minden tagállam vállalt olyan kötelezettségeket az EU-alapszerződésekben, amelyek értelmében bizonyos ügyekben alá kell vetniük magukat a közösen elfogadott uniós jogi normáknak. Az alkotmányok éppen olyan jogi dokumentumok, amelyek vegyesen tartalmaznak olyan elemeket, amelyek uniós hatáskörbe is tartoznak, és a tagállami szuverenitás körében is maradnak.

Az Európai Parlamentnek ugyanakkor nincs jogi hatásköre fellépni a tagállamokkal szemben, erre az Európai Bizottságnak van lehetősége – hívta fel a figyelmet Lattmann. Hozzátette: a bizottság, mint a szerződések őre, az Európai Parlament kérése nélkül is, saját hatáskörben ellenőrizheti a tagállamok jogi megfelelőségét az uniós szerződésekhez képest.

A nemzetközi jogász emlékeztetett az új magyar médiatörvényre, amelyet az Európai Bizottság az Európai Parlament bíráló határozata előtt már vizsgálat alá vont. Lattmann szerint az alkotmányok tekintetében azonban a bizottságnak is bizonyos mértékben meg van kötve a keze, hiszen az alkotmányok egyes passzusai a tagállamok saját hatáskörében vannak, ezekbe nem szólhat bele.

A nemzetközi jogász szerint az, hogy az Európai Parlament kedden felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szellemével, valamint az EU Alapjogi Chartájával, kötelezettséget jelent a bizottság számára. A bizottság, ha úgy ítéli meg, hogy a magyar alkotmány bizonyos részei ellentétesek az uniós jogállami normákkal, akár kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben, és végső esetben az Európai Bíróságon keresztül a jogszabály megváltoztatására kötelezheti az országot.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.