No komment? - Rettegés a médiahatóságtól
Heves reakciók kísérték a nyomtatott sajtóra és az internetes hírportálokra vonatkozó új szabályok hatálybalépését. Különösen, hogy éppen július 1-jén közölte a Népszava: két héttel ezelőtt vizsgálat indult a honlapjukon megjelent olvasói hozzászólás miatt.
A Médiahatóság július elsejétől bírságolhatja a nyomtatott sajtóorgánumokat és a hírportálokat a médiaalkotmányban rögzített szabályok megsértéséért. A tiltólistán szerepel a gyűlöletkeltés, az emberi méltóság, az emberi jogok, de bármely személy vagy csoport kirekesztése is. Több médium úgy értelmezte – a Médiahatóság szerint tévesen –, hogy a tilalom a felhasználói hozzászólásokra is érvényes. Emiatt többen korlátozták a cikkek kommentálhatóságát péntektől: a Velvet.hu bulvároldal beszüntette a hozzászólás lehetőségét honlapján, mondván a moderálás megoldhatatlan, ha pedig nem moderálnak, „a gatyánkat kifizetjük bírságként”. A Délmagyarország, a Kisalföld Online és a Hírszerző pedig csak előzetes szűrés után engedi át a felhasználói bejegyzéseket.
A Médiahatóság szóvivője alaptalannak nevezte az aggodalmat. Kiricsi Karola elmondta, „a médiatörvény nem vonatkozik a felhasználói hozzászólásokra, fórumokra, ahogy a blogokra sem. A médiaszabályozás a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre vonatkozik, az említettek pedig nem tartoznak ezen kategóriákba”. Ezért Kiricsi Karola szerint félreértés az is, hogy a Népszava Online-on megjelent és bepanaszolt komment miatt bármilyen vizsgálatot folytatna a Médiahatóság – hiszen erre nincs jogköre.
A Népszava Online-t két hete panaszolták be a Mádl Ferenc temetéséről szóló tudósításukhoz érkezett „becsmérlő, kegyeletsértő” hozzászólás miatt. A panasz eljutott Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkárhoz is, aki ezt egy levél kíséretében továbbította a Médiahatósághoz, az pedig a médiabiztoshoz. Ezt több hírportál úgy értelmezte, hogy a Médiahatóság kormányzati kezdeményezésre vizsgálatot indított. – Érkezett hozzánk egy lakossági bejelentés. Mivel nem vagyunk illetékesek, nincs közünk az ilyen típusú eljáráshoz, a levelet továbbítottuk az illetékesnek. Én nem is foglalkoztam a bejelentéssel. Számunkra nincs ügy – közölte megkeresésünkre Kovács Zoltán.
Ezután Bodonovich Jenő médiabiztos levélben kért tájékoztatást a Népszava főszerkesztőjétől a „valószínűsíthető érdeksérelem miatt”, a hozzászólásokkal kapcsolatos álláspontjáról és a moderálási gyakorlatukról. Németh Péter, a Népszava főszerkesztője kérdésünkre döbbenetesnek nevezte, hogy „névtelen bejelentés alapján, kormányzati szereplő kezdeményezésére, viharos gyorsasággal indult eljárás”, ahogy azt is, hogy csak találgathatják, pontosan melyik kommenttel kapcsolatban folytat eljárást. Németh Péter szerint az egész eljárás célja a megfélemlítés, elbizonytalanítás, végső soron az ellehetetlenítés.
A médiabiztos eljárásának egyébként a törvény szerint nincsenek kikényszeríthető jogkövetkezményei, feltéve, hogy a bepanaszolt fél együttműködik (máskülönben a biztos kezdeményezésére a Médiahatóság kötelezheti erre a kiadót). A biztos tehát nem bírságolhat, végül legfeljebb egy ajánlást adhat ki a moderálási alapelvekre. Amire egyébként a médiabiztos előtt is voltak többé-kevésbé bevált módszerek.
Egyes portálokon egyáltalán nem, vagy csak regisztrált felhasználóként lehet hozzászólni, másokon korlátozás nélkül. A moderálási szabályzatok többsége kimondja, hogy a másokat sértő, gyalázó, kirekesztő, kegyeletsértő tartalmakat kimoderálják, a „visszaeső” gyalázkodókat pedig kitiltják. Az online szerkesztőségek az automatikus moderálást részesítik előnyben, amit kapacitásuktól függően kézi szűréssel egészítenek ki. Egyre elterjedtebb a közösségi moderálás, amikor a felhasználók egymást is „feljelenthetik” az adminisztrátoroknál.
Ha ez sem válik be, és bárkit sérelem ér egy komment miatt, bírósághoz fordulhat. Számos névtelen gyalázkodó személyazonossága megállapítható ugyanis az internetszolgáltatótól kapott azonosítón keresztül, a szolgáltatók pedig sok esetben kiadják adataikat a bíróságoknak.
