Molnár hangsúlyozta, hogy minősített ügyről lévén szó, a részletekről nem beszélhet. Szerinte azonban a „vád” képtelenség, mert az általa eddig megismert adatok alapján védence legfeljebb államtitoksértéssel lenne gyanúsítható, bár szerinte ez a gyanú sem állná meg a helyét. Az ügyvéd meggyőződése, hogy védence ártatlan. Az ügyészség egyetlen bizonyítékot terjesztett a bíróság elé, arra alapozva kérte a letartóztatását, de azzal szemben Galambos érdemi védekezést terjesztett elő.

Az ügyvéd nem beszélhet, az ügyészség pedig nem mond semmit arról, hogy egészen pontosan mivel is vádolják Galambos Lajost. Kémkedéssel az gyanúsítható, aki „idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez”. Galambossal összefüggésben az utóbbi időben két ügy vetődött fel. Az Egymásért Egy-Másért alapítvány ügye, amelynek elnökét milliárdos csempészetért, csalásért és sikkasztásért első fokon hét év szabadságvesztésre ítélték; Galambos ugyanis tagja volt az alapítvány kuratóriumának. Földesi-Szabó László ugyan kérte, hogy oldják fel az államtitok-tartási kötelezettség alól, mert akkor szabadon beszélhetne, ám a per során sem az nem derült ki, hogy a már sok éve nyugdíjas ezredes miféle államtitkok birtokába jutott, kitől és miért, sem az, hogy a bíróság miért nem kezdeményezte a kérése teljesítését.

A másik ügy az alapítványhoz szintén köthető Jakubinyi Róbert (az ő fia az alapítvány alapítója) büntetőügye, akit a katonai ügyészség kezdeményezésére néhány hete Bécsben vettek őrizetbe – nem hivatalos értesülések szerint – azzal a gyanúval, hogy oroszok strómanjaként törvénysértő üzleteket kötött milliárdos tételben Mol-részvényekre.

Galambos Lajos a bíróságról távozóban