Mától él az új hétparancsolat
A nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályok túlnyomó részét a médiaalkotmányként ismertté vált törvény szabályozza, július elsejétől, mától léptetve hatályba azt a hét alapvető szabályt, amely megsértéséért bírságot szabhatnak ki a kiadókra, de akár főszerkesztőkre is. Az első szabály az emberi méltóság tiszteletben tartására kötelez, illetve tiltja a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek öncélú bemutatását. A második passzus a nyilatkozatok közlését szabályozza, egyebek mellett megtiltva a nyilatkozathoz adott beleegyezéssel való vissza élést, biztosítva a nyilatkozó jogát nyilatkozata visszavonásához. A harmadik pont az alkotmányos rend, az emberi jogok tiszteletben tartására kötelezi a szolgáltatókat, a negyedik pedig tiltja a személyek, nemzetek, közösségek, egyházak, kisebbségek „vagy bármely többség” elleni gyűlöletkeltő, azokat nyíltan vagy burkoltan megsértő, kirekesztő tartalmak közlését. Az új tiltólista ötödik pontja a magánélet megsértése. A hatodik passzus szerint nem tehető közzé többé olyan médiatartalom (legalábbis nem kiskorúak számára hozzáférhető módon, figyelmeztetés nélkül), amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak fejlődését, főleg nem pornóval vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakkal – mostantól az újságokban is figyelmeztetni kell a „felnőtt” tartalmakra. A hetedik pont a reklámokat szabályozza: tiltja a burkolt reklámot, ahogy a világnézeti meggyőződést sértő hirdetéseket is; a reklámok nem ösztönözhetnek egészségre, biztonságra, környezetre ártalmas magatartásra. Tilos továbbá dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag receptre felírható gyógyszert hirdetni.
Ennek a hét passzusnak a megsértéséért bírságolhatja a nyomtatott és az internetes sajtóorgánumokat is a Médiatanács. A szankciókat már a médiatörvény sorolja fel, a jogkövetkezményeket a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazzák, a fokozatosság és az arányosság elvének mentén. Csekély súlyú, egyedi jogsértés esetén még csak figyelmeztetnek, illetve felszólítanak a jogsértő magatartás megszüntetésére. Ha ez nem elég – „nem bizonyul hatékony eszköznek a kötelezettségek kikényszerítésére” –, akkor a Médiatanács megtilthatja a jogsértő magatartást, illetve szankciókat alkalmazhat.
Ismételt jogsértésért kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatják a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét „a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten”. A Médiatanácsnak tág mozgástere van a szankciók megítélésében: a jogkövetkezményeket a jogsértés súlyára, ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, az azzal elért vagyoni előnyre/okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve az okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá „az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel” állapítják meg. A hat passzus közül a magánéletet és a méltóságot sértő tartalmak miatt bárki feljelentést tehet a hatóságnál, de a hatóság hivatalból is vizsgálatot indíthat.
A szankcióknál a médiatörvény csak összeghatárokat állapít meg, ezen belül a Médiatanács a fenti elvek mentén mérlegelhet. A bírságok maximális összege országos napilapoknál 25 millió, országos hetilap, folyóirat esetében 10 millió, a többi lap, folyóirat esetében 5 millió, internetes sajtóterméknél 25 millió forintig terjedhet. A bírságon kívül a jogsértőt kötelezhetik közlemény, határozat megjelentetésére – akár a jogsértő honlapjának nyitóoldalán is. Az online médiumok számára lehet fontos, hogy még a „közvetítő szolgáltatót” (távközlési szolgáltatót) is megbírságolhatják legfeljebb hárommillió forintra, amellett, hogy az on line tárhely szolgáltatóját is kötelezhetik akár a hírportál elérhetőségének megszüntetésére, ha nem tesznek eleget a fenti kötelezettségeiknek.
Szintén új szabály, hogy amédiahatóság által indított eljárások akadályozását is büntethetik. Az eljárási bírság 25 ezer forinttól 25 millió forintig, természetes személy ügyfél esetében pedig 10 ezertől egymillióig terjedhet. Ezen túlmenően az eljárás akadályozásáért, illetve hiányos adatszolgáltatásért a vezető tisztségviselőt 50 ezertől hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatják. A médiahatóság az eljárási bírság kiszabása során a jogsértő előző évben elért árbevételét és a jogsértés ismételtségét is mérlegelheti. Eljárási bírságot nemcsak a hatósági ellenőrzések során szabhatnak ki, hanem amédia- és hírközlési biztos eljárásának akadályozása esetén is (a biztos a kisebb érdeksérelmek, panaszos ügyek, de nem jogszabálysértések miatt jár el). Mindkét esetben gyakorlatilag korlátlan iratbetekintési jog, iratmegismerési, tanúmeghallgatási jog illeti meg a Médiatanácsot, illetve a biztost, sőt a tanács hatósági eljárástól függetlenül is adatszolgáltatásra kötelezhet bármely tartalomszolgáltatót. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt 50 ezertől 50 millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki.
A bírságokkal szemben a szolgáltatók bírósághoz fordulhatnak, de ennek nincs automatikusan halasztó hatálya, csak ha a bíróság ezt engedélyezi.
Lejáró határidő
Június 30-án lejárt az internetes sajtótermékek nyilvántartásba vételének határideje. Az internetes újságok és hírportálok nyilvántartásba vételéről szintén az új médiatörvény rendelkezik, eszerint a január 1-jén már működött internetes sajtótermékeket kellett legkésőbb tegnapig bejelenteni a médiahatóságnál. Amennyiben egy nyomtatott sajtóterméknek létezik internetes változata is, akkor mindkettőt külön nyilvántartásba kell vetetni. A Médiahatóság tájékoztatása szerint eddig több mint négyszáz orgánum tett eleget e kötelezettségének.
