Levette a kezét a kormány a Malról
A tavaly októberi iszapkatasztrófa után egy héttel Orbán Viktor maga jelentette be a parlamentben, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai őrizetbe vették Bakonyi Zoltánt, a Mal vezérigazgatóját, akit több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítottak meg. Ugyanekkor közölte a kormányfő azt is, hogy a „vörösiszap-katasztrófát okozó céget állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni”. Szavait hatalmas taps fogadta.
A kormány nem sokat teketóriázott. Sürgősséggel bevitte a parlament elé a honvédelmi törvény módosítását, ami megteremtette a jogi lehetőséget az állami felügyelet elrendelésére. Az azonnali hatállyal kinevezett kormánybiztos sietett bejelenteni, hogy napokon belül újraindítják a termelést az ajkai timföldgyárban.
A döntés nem volt kockázatok nélküli, hiszen az Európai Unióban korábban nem volt példa arra, hogy az állam – a hivatalban lévő kormányon keresztül – ideiglenesen átvegye az irányítást egy magántulajdonban lévő cég felett. (Bakondi szerint az elmúlt hónapokban több uniós ország kormánya is érdeklődéssel tanulmányozta a magyar példát.)
Arról azonban a közvélemény keveset tud, hogyan működött a gyakorlatban a ma záruló állami felügyelet. Ruttner György, a Mal Zrt. tulajdonosait képviselő ügyvéd kérdésünkre elmondta: a cég életében az elmúlt időszakban az operatív döntéseket végig a régi menedzsment hozta meg, élén azzal a Bakonyi Zoltánnal, akinek az előzetes letartóztatását a bíróság nem rendelte el, így a szabadlábra helyezését követően újra átvehette a vezérigazgatói feladatok ellátását.
Ruttner közölte: a fontosabb döntésekkel kapcsolatban a menedzsment folyamatosan egyeztetett az állami felügyelőkkel. Hozzátette: az együttműködés zavartalanságára utal az a tény, hogy a felügyelők eleinte az egymillió, később pedig már csak a tízmillió forintot meghaladó döntésekkel kapcsolatban kértek előzetes egyeztetéseket a menedzsmenttel.
A kilenc hónapig tartó állami felügyeletet a helyi politikusok is sikeresnek ítélik. Ékes József, a térség fideszes országgyűlési képviselője kérdésünkre kiemelte: a Malnak szüksége volt az állami nyomásra ahhoz, hogy végrehajtsa a költséges technológiaváltást, amivel hosszú távra stabilizálhatja a működését, egyúttal minimálisra csökkentette a jövőbeli környezeti katasztrófák kockázatát. Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere is úgy véli, az önkormányzat az elmúlt hónapokban problémamentesen tudott együttműködni az állami felügyelőkkel, és mára valóban sikerült stabilizálni a Mal helyzetét.
Bakonyi Zoltán, a Mal vezérigazgatója kérdésünkre szűkszavúan nyilatkozott, amit elsősorban azzal indokolt, hogy az állami felügyelet hivatalosan még nem zárult le. Megfogalmazása szerint „ami az állami felügyelet célja volt, az maradéktalanul megvalósult, mindenki tette a dolgát”. Bakonyi a munkahelyek megtartását nevezte a legfőbb sikernek, hozzátéve: július elsejétől a menedzsment ugyanazzal az energiával folytatja a munkát, mint eddig tette.
A következő hónapok legnagyobb kérdése, hogy átalakul-e, és ha igen, milyen formában a cég tulajdonosi szerkezete. Ezzel kapcsolatban Ruttner György nem tudott információval szolgálni. A közelmúltban vált ismertté, hogy a cég tulajdonosai – Tolnay Lajos, Bakonyi Árpád és a nemrég elhunyt Petrusz Béla – még tavaly novemberben felajánlották a magyar államnak a társaságban lévő részvényeiket azzal az indoklással, hogy a Malnak a munkahelyek megőrzéséhez és a kárenyhítéshez tőkeerős tulajdonosra, például az államra lenne szüksége. A tulajdonosok nem kaptak hivatalos választ a felajánlásra.
Mindez nem jelenti azt, hogy a háttérben ne folyhattak volna egyeztetések a tulajdonosi szerkezet átalakításáról. Információink szerint a cég államosításáról bizonyosan nincs szó, ám azt több informátorunk is elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben a kormányzathoz közel álló vállalkozók és cégek bukkanhatnak fel a Mal Zrt. tulajdonosai között.
A gátszakadás kronológiája
Az ajkai timföldgyár tízes iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. Egymillió köbméter lúggal kevert vörös iszap ömlött ki, elárasztva Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely alacsonyabban fekvő részeit. A tragédia következtében tízen meghaltak, 123-an megsérültek. Az iszapáradat több mint 300 házat rongált meg, a károsultak száma meghaladta a 700-at. A helyreállítást és a kártalanítást a központi költségvetés finanszírozta, a munkálatok eddig mintegy 30 milliárd forintba kerültek. Az elmúlt hónapokban összesen több mint ezerhektárnyi területet mentesítettek a vörös iszaptól: a belterületekről 28 ezer, a külterületekről 53 ezer teherautónyi szennyezett földet szállítottak vissza az ajkai tározókba. A károsultak lakhatásának megoldására Devecserben 87, Kolontáron 21, Somlóvásárhelyen pedig 1 új ház épült fel. A károsultak közül 125-en választották a használt lakás vásárlását (ez 1,4 milliárd forintba került), 66-an pedig készpénzes kártalanításban részesültek összesen 757 millió forint értékben.
Jelenleg is folyik az ingóságokban esett károk enyhítése. A haszonállatokat és a kerteket érintő károkról 171 károsulttal kötöttek szerződést összesen 67 millió forintról. A ruhaneműkben és a megsemmisült élelmiszerekben esett károk enyhítésére 239 károsult juthat összesen 85 millió forinthoz. A tönkrement gépkocsik után 70-en kaphatnak összesen 30 millió forintot, míg a bútorok pótlására 122 károsultnak jár 69 millió forint.
A kormány által létrehozott kármentő alapba cégek és magánszemélyek közadakozással 1,9 milliárd forintot fizettek be, amelyből eddig körülbelül 300 milliót használtak fel. Bár az alap létrehozásakor arról volt szó, hogy a pénzt közvetlenül a károsultak kaphatják meg, később a kormány úgy döntött: ebből a forrásból közösségi fejlesztéseket, térségi beruházásokat hajtanak majd végre.
A Mal jelenleg a timföldtermékei négyötödét exportálja, az európai piaci részesedése 12 százalékos, a világ teljes timföldgyártásának pedig az ajkai üzem adja a 4 százalékát.
