De ki a felelős a katasztrófáért?
A különböző szinteken folyó vizsgálatokban eddig csak szerény részeredmények születtek. Az LMP és az Európai Zöldpárt által elkészített Kolontár-jelentés szerint az egyébként súlyosan hibázó Mal Zrt.-n kívül felelősség terheli a magyar hatósági rendszert, az egymást követő kormányokat, valamint a hiányos hazai és az uniós jogszabályokat is. A Jobbik kezdeményezésére létrejött parlamenti vizsgálóbizottság tagjai hónapok óta kutakodnak az ügyben, de a képviselők még nem végeztek a munkával.
Bírósági ítélet eddig még nem született vörösiszap-ügyben, elsődleges intézkedés azonban igen. A katasztrófát követően harminc kolontári és devecseri magánszemély indított kártérítési pert a Mal Zrt. ellen, a felperesek összesen hatmil liárd forintot követelnek a társaságtól. Az első keresetet Konkoly József devecseri nyugdíjas hivatásos katona nyújtotta be alig néhány nappal a tragédiát követően. Ügyvédje, Hidasi Gábor kérdésünkre elmondta, a napokban a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésével elutasította a Mal Zrt. sokadik fellebbezését, így az ügyfele végre hozzájuthatott a bíróság által neki megítélt tízmillió forintos „azonnali” kárenyhítéshez. (A Fővárosi Bíróság tavaly október 20-án úgynevezett elsődleges intézkedéssel – a per kimenetelétől függetlenül – 10 millió forint azonnali kárenyhítés megfizetésére kötelezte a Malt.)
Hidasi Gábor szerint a per valódi tétje az, hogy kimondja-e a bíróság a kártérítés jogalapját, azaz születik-e olyan jogerős döntés, amely károkozóként a Malt jelöli meg.
Ezt ugyanis eddig csak a magyar kormány mondta ki, ám ennek a bíróságokra nézve nincs jogi relevanciája. A kabinet alig egy hónappal a katasztrófa után megnevezte a tragédia vélt felelősét: a tavaly novemberben kihirdetett kormányhatározat – anélkül, hogy bármilyen hatósági vizsgálatra vagy szakértői jelentésre hivatkozna – a Mal Zrt.-t nevezte meg károkozóként. Sőt a kormányhatározat azt is tartalmazta, hogy az állam a tényleges károkozó helyett csupán megelőlegezte az újjáépítés és a kártalanítás költségeit. „Az állam a károkozó Mal Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a Mal Zrt. ellen a magyar állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására.”
Ilyen eljárás a mai napig nem indult. Nem véletlenül. A károk teljes áthárítása a Mal Zrt.-re ugyanis akár a cég csődjét is okozhatná. Azt ma már számszerűsíteni lehet, hogy az állami kártalanítás mibe került: Bakondi György tájékoztatása szerint csaknem 30 milliárd forintot költött erre a kormány, ami néhány milliárd forinttal még emelkedhet, mivel hátravan a Torna-patak és a Marcal folyó teljes mederkotrása.
Nagy kérdés, hogy ebből a harmincmilliárd forintból mekkora részt kell, illetve lehet majd behajtani a Mal Zrt.-n. Ezzel kapcsolatban Bakonyi Zoltán kérdésünkre annyit közölt: elképzelhetetlennek tartja, hogy a tragédiáért kizárólag a céget terhelné felelősség. Hozzátette: a Mal Zrt. minden olyan esetben kártérítést fog fizetni, amelyben arra jogerős bírósági ítélet kötelezi majd.
A helyi politikusok úgy vélik, a cég a működőképessége megtartása mellett képes lehet a károk megtérítésére. Ékes József, a térség fideszes parlamenti képviselője szerint a felelősség pontos tisztázását követően egy hosszú távú megállapodás keretében kell majd rögzíteni, hogy az állam milyen ütemezésben kaphatja vissza a cégtől a kártalanítás során megelőlegezett kiadásokat. Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere is azt mondja, tartós konjunktúra esetén a Mal Zrt. képes lehet önerőből törleszteni a tartozásait az államnak.
A felelősség tényleges megoszlásáról megalapozott tényeket a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott büntetőeljárástól várhatunk. Ez azonban igen hosszúnak ígérkezik. Információink szerint a nyomozó hatóság eddig számos szakértőt rendelt ki, ám a beérkezett szakvélemények egyelőre nem nyilvánosak, illetve számos részterületen még el sem készültek.
