Bontás, bontás és egy kis építés

– A lehető legolcsóbb megoldást kerestük – jelenti ki Finta József építész, a Széll Kálmán (egykori Moszkva) tér átépítésének építészeti koncepcióját kidolgozó tervezőiroda vezetője. A Finta Stúdió, alkalmazkodva a Budapesti Közlekedési Központ felkéréséhez, illetve a Főmterv visszafogott közlekedésfejlesztési terveihez, kerülni kívánt minden korábbi elképzelésben fellelhető megalomán elképzelést. – Egy jól működő közösségi teret szeretnénk kialakítani, és ehhez nincs szükség se mesterséges dombokra, se a villamos- és buszvonalak lesüllyesztésére – hangsúlyozza Finta József.

A Főmterv a tér peremére tolná ki a megállókat, illetve a síneket és a busz utakat, felszabadítva a tér közepét az embereknek. Itt lehetne minőségi „találkahelyeket”, közösségi funkciókat kialakítani. Ehhez a téren el kell bontani a metró legyező alakú épületét, az összes pavilont, és kiseperni az egyébként is elavult utcabútorokat és felesleges építményeket. Az ideális az lenne, ha néhány földszintes ház bontásával közvetlen kapcsolatot teremthetnénk a Millenárissal a Fény és a Retek utca irányába, illetve a másik oldalon a Városmajorral, távlati lehetőségként a Déli pályaudvar és a Vérmező felé történő nyitásra – magyarázza az építész, aki könnyed, kevés építményt magán hordozó közösségi teret álmodik ide, ahol érdemes megállni.

Mindez egybevág a városvezetés elképzeléseivel, amely a jelenlegi költségvetési helyzetben is megvalósítható koncepciót várt, amely ütemezetten valósítható meg. Az első ütemben a tér gyalogosfelületének átalakításával, illetve új utcabútorok kihelyezésével rendeznék a teret. Már ebben a szakaszban megvalósulna a tér teljes körű akadálymentesítése, míg a rézsűfalakon mozgólépcsők épülnek. A kerékpáros közlekedés javítása mellett csökkenteni kívánják a tömegközlekedés területigényét is. A városvezetés feltett szándéka a metróállomás kiváltása. Ugyanakkor kerülni szándékoznak minden olyan elemet, amely akár a költségek elszállása, akár a kivitelezési idő kitolódása, illetve a hatályos szabályozási tervek módosítása miatt veszélyeztetné a projekt cikluson belüli megvalósíthatóságát – hangsúlyozza Hutiray Gyula városfejlesztési főpolgármester-helyettes. Az idő fontos tényező.

Buda egyik legfontosabb csomópontjának rendezése évtizedek óta napirenden van, de a források szűkössége, illetve a főváros és a kerületek közötti érdekellentétek mindmáig megakadályozták a cselekvést. Az utolsó jelentős lépés az ügyben a területre vonatkozó szabályozási keretterv 2006-os elfogadtatása volt. Csakhogy pénz sem akkor, sem később nem akadt a mai formáját 1972-ben elnyerő, ám azóta rendkívül leromlott tér megújítására. (A teljes átépítés megvalósítási költségét 30 milliárdra becsülték akkoriban.)

Tarlós István főpolgármester változtatott a sorrenden. Előbb pénzt kért – a költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványban –, és csak azután rendelt terveket. Hárommilliárd forintot kapott az Orbán-kormánytól. Ám ebből a Moszkva tér felújítása mellett a térség közlekedési kapcsolatainak fejlesztését, a budai fonódó villamoshálózat kiépítését és a fogaskerekű pályájának meghosszabbítását is meg kellene valósítania uniós források felhasználásával.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.