Boldogtalan a magyar
2006 után második alkalommal készítette el közös hangulatjelentését az Európai Újjáépítési Bank (EBRD) és a Világbank. A kérdőíveket tavaly év végén 34 ország 39 ezer háztartásához juttatták el, túlnyomó többségben a kelet-közép-európai célországok lakosaihoz. Hogy az összehasonlítás hiteles legyen, Franciaországot, Németországot, Svédországot, Olaszországot és Nagy-Britanniát is bevonták az elemzésbe. Az érdeklődés főleg az emberek közötti kapcsolatokra, illetve arra irányult, hogyan ítélik meg a megkérdezettek a jövőt, a demokráciát, a piacgazdaságot és nem utolsósorban kormányaik teljesítményét.
A bank vezető közgazdásza, Erik Berglöf szerint az öt éven belül elvégzett két kutatás érdekes információkat szolgáltat arról, hogyan éltek az átalakuló társadalmak a globális hitelválság előtt és után. Külön említést érdemlő tapasztalat, mennyivel jobban sújtotta a fiatal demokráciákat a krízis, mint a fejlett országokat. Míg az előbbi kategóriába sorolható 29 közül 17 ország lakosai érezték, hogy a válság „nagyon” vagy „meglehetősen” érintette őket, a második, ötös csoportból csak az olaszok gondolkoztak így.
A háztartások 70 százalékának kellett csökkentenie étkezési és egészségügyi költségeit, ami csaknem a kétszerese a nyugati államokban tapasztalt aránynak. Berglöf második megjegyzése arra vonatkozik, mennyire alkalmazkodó- és ellenálló képesek a feltörekvő gazdaságokban élők. Miközben anyagi körülményeik nyilvánvalóan romlottak, csaknem 43 százalékuk „elégedett az életével”. Jól érzékelhető, de „nem drámai” a piacgazdaság támogatásában bekövetkezett visszaesés. Miközben az emberek az öt évvel ezelőttihez képest jobban hisznek kormányaiknak, a bankok, pénzintézetek és külföldi befektetők iránti bizalom csökkent – noha nem annyira, mint az összehasonlítás alapját képező öt országban.
Magyarország a harmadik helyen áll a válságot legsúlyosabban megszenvedett átalakuló országok között. A háztartások kétharmadát sújtotta a recesszió, ami húsz százalékkal haladja meg az átlagot. A leginkább érintettek a szegények, a középkorúak, kevésbé a 60 éven felüliek. Itt a legelégedetlenebbek az élettel: mindössze 18 százalék érzi jól magát a bőrében. Különösen a fiatalok boldogtalanabbak, mint öt éve voltak. Nagyon gyenge a jövőbe vetett hit: az emberek attól tartanak, hogy még a gyerekeiknek sem megy majd jobban. Az optimizmus különösen a középkorúak körében omlott össze.
A piacgazdaság támogatottsága a legalacsonyabbak közé tartozik, a nyugati országokhoz képest minimális a demokratikus intézményekbe vetett hit. Kivétel a kormány és a parlament megítélése, amely öt százalékkal meghaladta a nyugati országok átlagát, és a támogatás szinte megduplázódott 2006 óta.