Szeptember elsejétől már 15 fős lesz az Alkotmánybíróság a mostani 11 helyett – az Országgyűlés tegnap titkos voksoláson, kétharmados többséggel (fideszes és kereszténydemokrata szavazatokkal) a testület tagjává választotta Balsai István fideszes képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanár alkotmányjogászt, egykori kisgazda képviselőt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon nemzetközi magánjogászt. Az öt megválasztott alkotmánybíró letette az ünnepélyes esküt is. Mandátumuk az alkotmánybírókról szóló törvénymódosítás nyomán nem kilenc, hanem már tizenkét évre szól. Valamennyiüket a Fidesz és a KDNP jelölte, így – mint ahogyan arról már korábban írtunk – a jelölések „színe” alapján elmondható, hogy a Fidesz kétharmados forradalma az Alkotmánybíróságot ille tően is lezajlik. A mostani tíz bíró közül mindössze négyen – Holló András, Bragyova András, Kiss László, Lévai Miklós –nem voltak Fidesz (illetve konzervatív párt) jelöltjei. Bihari Mihályt első alkalommal a szocialisták javasolták (a Horn-kormány alatt MSZP-képviselő is volt), de tavaly nyáron, már mint Fidesz-jelölt szerepelt a listán, s Fidesz–KDNP-voksokkal választották alkotmánybírónak a szintén Fidesz-jelölt Stumpf István mellett, aki az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt. Az eddigi törékeny egyensúlyt tehát úgy tűnik, végleg kibillentik a kormánypártok által tegnap megválasztott alkotmánybírák. „Nincs olyan, hogy a Fidesz számára kedvező összetételű Alkotmánybíróság. Semmilyen kontrollt vagy pressziót nem tud a jelölő párt gyakorolni az Alkotmánybíróságra. Az elmúlt huszonegy év története ezt bizonyította” – ezt Balsai István szögezte le májusban a Népszabadságnak.

Változik az AB eljárási rendje, ha módosítják az alkotmánybírósági törvényt – erre már korábban utalt Balsai István. Pokol Béla pedig múlt heti bizottsági meghallgatásán különbséget tett az „aktivista”, és „parlamenti törvénybarát” típusú alkotmánybíráskodás között. És azt a dilemmát vetette fel: „vajon az AB egységben működik-e, vagy két szenátusban?” Szerinte a két szenátus két Alkotmánybírósággá válhat, eltérő politikai értékekkel, eltérő stílussal. „Ebből lehetnek bajok. Például az egyik szenátus lesz a média kedvence, a másik a rossz fiú” – mondta.

Tegnap az ellenzéki pártok közül az MSZP még a titkos szavazás előtt közölte, nem támogatja az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt megválasztását. A Jobbik egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta, a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem. Az LMP nem vett részt az alkotmánybírák megválasztásában, a szavazólapot sem vették fel. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ezt azzal indokolta, hogy már a jelölési procedúra is „a parlamenti jogszabályok semmibevételével zajlott le”. Az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság „összesen tíz percet tanácskozott” és ennek során szóba sem került a jelöltek alkalmassága.

Az Alkotmánybíróság elnöke –ahogy azt a Népszabadság hetekkel ezelőtt jelezte – Paczolay Péter marad. Korábban a kiszivárgott hírek szerint szóba került Stumpf István neve is, de végül is Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi AB-elnök mellett tette le a voksot. A Fidesz-frakciója tegnap egyhangúlag döntött a támogatásáról – jelentette be Lázár János. A frakcióvezető megfogalmazása szerint „a Fidesz-frakció ismeri az alkotmánybírói és alkotmánybírósági elnöki tevékenységét és mind szakmailag, mind emberileg kiválóan alkalmasnak tartja arra, hogy az AB vezetését ellássa”. Az AB elnökének megválasztására várhatóan július 4-én kerül sor, és a tegnap megválasztott alkotmánybírákhoz hasonlóan szeptember elsejétől foglalhatja el ismét AB-elnöki hivatalát.

A fideszes miniszterelnök és a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes gratulál a Fidesz–KDNP jelöltjeinek a megválasztásukhoz