A rendszerváltás óta meglévő eddigi törvény szerint az egyházalapításhoz száz ember szükséges, e mostani javaslat ugyanezt húszéves működéshez és ezer támogatóhoz kötné. A vallási közösségeknek újra regisztráltatni kell magukat a bíróságon, kivéve azokat, amelyek a parlament jóvoltából automatikusan megkapják az egyházi státuszt.

A törvény melléklete három csoportba sorolja a bírósági procedúra nélkül elismert egyházakat. Az elsőbe – a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895-ös törvényre hivatkozva –azok kerültek, amelyek kiemelt bánásmódban részesülnek: így például a nagy keresztény egyházak, több zsidó felekezet, keleti ortodox egyházak. A jelenlegi állás szerint a becsülhetően mintegy háromszáz bejegyzett egyház száma a töredékére, 44-re csökken. A többiek – ha a bíróság elutasítja kérelmüket – vallási egyesületként folytathatják, egyelőre nem tisztázott, milyen jogosítványokkal.

Nyakó István szocialista politikus szerint a javaslat nem garantálja az állam és egyházak szétválasztását, sérti az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét. Az MSZP benyújtott módosító indítványokat is, de igazából azt szeretné elérni, hogy az előterjesztők vonják vissza javaslatukat, és az ellenzék bevonásával kezdjenek egyeztetést a törvényről.

A kormány egyszerre akartmegfelelni az úgynevezett történelmi egyházak igényeinek és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek. Ebből az lett, hogy egyik sem teljesült – állapította meg Nyakó. Elmondása szerint indokolt, hogy áttekintsék a több mint húsz évvel ezelőtt elfogadott törvényt, levágják a vadhajtásokat. A jobboldal azonban nem metszette, hanem tőből kivágta a fát – vélekedett az MSZP-s képviselő, aki azt sem érti, miért kell most egy csaknem 120 évvel korábbi törvényt (az 1895-öst) hivatkozási alapnak tekinteni.

Tiltakozik a Lehet Más a Politika is. Az LMP közleményben hangsúlyozta: itt volt az ideje, hogy az elmúlt két évtized mulasztásaiból tanulva végre rendezzük az egyház és állam kapcsolatát, kiszűrjük mindazokat, akik a törvény hibáit kihasználva a költségvetési forrásokat nyerészkedésre használták. A javaslat azonban csak részben felel meg ennek az elvárásnak, miközben komoly aggályokat vet fel az állam világnézeti semlegességével és a vallásszabadsággal kapcsolatban.

A Jobbiknak másfajta kifogásai vannak: a szélsőjobboldali párt azon akadt ki, hogy a törvény a Hit Gyülekezetét is egyháznak tekinti. Az egyházak többsége továbbra is hallgat. A kivételek közé tartozik a Budapesti Autonóm Gyülekezet, amely a Hit Gyülekezetéből kiválva, 1998-ban jött létre. Az LMP-hez ésMSZP-hez hasonlóan a gyülekezet is úgy ítéli meg, hogy a készülő egyházügyi törvény nemcsak a törvénytelen álegyházakat zárja ki (nagyon helyesen) az egyházak köréből, hanem több tucat valódi egyházat is megfoszt jogaitól.

A Hit Gyülekezete csarnoka – a Jobbik kiakadt