Befogják a keleti szelet
A protokollrendezvényeken részt vevő és lapunk által megkérdezett szakértők finomabban fogalmaztak ugyan, de véleményük lényegében azonos volt: a magyar–kínai kapcsolatokban ma óriási lehetőségek vannak, s ezúttal nem légvárakat kergetünk, a kínai miniszterelnök üzenetei ugyanis – bár a protokoll szintjén maradtak – a néhány konkrét megállapodással együtt nyomatékot adnak a szándékoknak.
A nagyobb munka azonban most következik. A bizalmat és a kínaiak szándékait hosszú távon is fenntartható üzletekké kell konvertálni, végső soron ugyanis ez válik a magyar gazdaság javára – hangzott az általános vélekedés. Épp ezért érthető, hogy Orbán Viktor határozottan kijelentette: a következő hónapokban azon dolgoznak, hogy lebontsák a beruházások útjában álló bürokratikus akadályokat. Igaz, konkrétumokról nem beszélt, de ha így lesz, annak előnyeit a magyar cégek is érezhetik majd.
Az állam által tető alá hozott üzlet ugyanakkor nem született. A két kormányfő kijelentette: húszmilliárd dollárra fejlesztenék 2015-ig a két ország közötti külkereskedelmi forgalmat, ami a jelenleginek több mint a duplája. Orbán Viktor szerint ennek pénzügyi feltételeit Kína hajlandó megteremteni. Akárcsak a kínai vállalkozások tervezett magyarországi beruházásaihoz, erre a célra a kínai fejlesztési bank egymilliárd eurós hitelkeretet hoz létre – ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország hitelt kap Kínától.
Ám arra is van mód, hogy hitelt kapjunk. Legalábbis, ahogy Wen Jiabao fogalmazott: Kína kész magyar államkötvényeket vásárolni, ám hogy mennyit és milyen feltételekkel, azt később határozzák meg. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy bár Magyarország képes magát a piacról finanszírozni, a maga részéről úgy tekinti, hogy ezzel az ország középtávú finanszírozása körül gyakorlatilag megszűnt a bizonytalanság, s immár nem múlhat pénzügyi nehézségeken a magyar gazdaság átalakítása. További hitelekről is szó esett, igaz, újfent a „privát” szférában: a BorsodChem, amelynek többségi tulajdonosa a kínai Wanhua, 1,1 milliárd euró értékű pénzügyi együttműködésről írt alá megállapodást.
Wen Jiabao arról beszélt, hogy Kína és Kelet-Közép-Európa között a kereskedelem gyors ütemben fejlődik, az utóbbi időszakban évente átlagosan 32 százalékkal bővül. Az ebből a régióból Kínába érkező import még ennél is gyorsabban, évi 38 százalékkal – mutatott rá. Szavai szerint a kínai családok körében olyan, a térségből származó termékek népszerűek, mint a rózsaolaj, a sör és a személyautó. Orbán Viktor pedig azt szögezte le, hogy Magyarország készen áll arra, hogy Kína számára kaput nyisson mindenekelőtt Közép-Európa felé.Megerősítette, hogyMagyarország elismeri az úgynevezett egy Kína elvét, és tiszteletben tartja a Kínai Népköztársaság politikáját. Erről gazdasági és politikai szakértők úgy tartják: hazánknak mérete és világpolitikai jelentősége után nincs is más lehetősége, mint ez, kivált, ha szeretné kiaknázni a gazdasági kapcsolatokban rejlő előnyöket.
