A kormány maga dönthet a civil támogatásokról
Egyesületet, szakszervezetet vagy pártot már tíz alapító taggal bárki létrehozhat, illetve ahhoz csatlakozhat – ennyiben nem változik majd az eddigi szabályozás. Újdonság lesz viszont az egyesületek szövetsége, amely legalább két bejegyzett szervezet elhatározása alapján jöhet létre. A mostani helyzethez képest szintén változást jelent, hogy tömegmozgalom szintén bejegyeztethető, amelynek munkájában nyilván nem tartott tagok is részt vehetnének. A civil társulás pedig olyan, legalább három alapító elhatározása alapján létrejövő – az előzőeknél lazább – szervezeti forma lesz, amelynek keretében nem folytatható gazdasági tevékenység, s az nem rendelkezhet jogi személyiséggel.
Az egyesület nyilvántartásba vétele 15 napon belül automatikusan megtörténik, ha az alapszabály megfelel a törvényben foglaltaknak, s a szervezet céljai nem ellentétesek az alkotmánnyal. A közhiteles nyilvántartást – az abból törölt adatokkal együtt – az interneten mindenki számára hozzáférhetővé kell majd tenni. Biztosítani kell a lehetőséget arra is, hogy abban a szervezet neve, nyilvántartási száma és tevékenysége szerint is keresni lehessen.
A törvényességi felügyeletet – a pártok kivételével, amelyekre vonatkozóan másik sarkalatos törvény készül – továbbra is az ügyészség gyakorolhatja, és ha a szervezet az alapszabályától eltérő vagy törvénysértő tevékenységet folytat, a bíróság felügyelőbiztost – aki például ügyvéd, bejegyzett közvetítő, könyvvizsgáló vagy igazságügyi szakértő lehet – rendelhet ki, végső esetben pedig elrendelheti az egyesület feloszlatását.
Az előterjesztés részletesen tartalmazza a civil szervezetek gazdálkodásának, könyvvezetésének és beszámolási rendjének szabályait, ami ma csaknem teljesen hiányzik. További újdonság, hogy a fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesítő egyesület ellen csődeljárást folytathatnának. Ez az alapítók vagy a tagok magánvagyonát nem érintené, mert a követeléseket csak a szervezet saját vagyonából lehetne kielégíteni. A közhasznú szervezetekről eddig külön jogszabály rendelkezett, ám ha az előterjesztést elfogadják, az azokra vonatkozó kivételes rendelkezéseket is az egyesülési jogról szóló törvény tartalmazza. A közhasznúság –amelyhez többek között adókedvezmények társulnak – feltételei egyébként szigorodnak: igazolni kell, hogy a társadalmilag hasznos cél vállalásához megfelelő támogatottság és erőforrások állnak rendelkezésre, részletesen el kell számolni a bevételekkel, a költségvetési támogatások felhasználását pedig az Állami Számvevőszék is ellenőrizheti. Ugyanakkor a jogszabálymár nem sorolja fel tételesen, hogy mely tevékenységek minősülnek közhasznúnak.
Civil információs centrumok jönnek majd létre – egyebek mellett ez is kiderül a javaslatból. Ezek szakmai támogatást nyújtanak például az állami pénzek szabályos felhasználásához, emellett segítik a civilek és az önkormányzatok, illetve az üzleti szféra közötti együttműködést. A centrumokat nyilvános pályázat útján választják ki.
Költségvetési forrásból egyesületek – legalábbis a közhasznú szervezetek kivételével – a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül és kizárólag írásbeli szerződés alapján juthatnak támogatáshoz, és ha vállalt kötelezettségeiket nem vagy késve teljesítik, az előterjesztés szerint késedelmi kamatot kell fizetniük. A közhasznú szervezetek emellett közvetlenül – a központi költségvetésben nevesítetten is – juthatnak forrásokhoz.
A „civil szerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató” alap a Nemzeti Civil Alapprogram helyébe lép, s felette a rendelkezési jogot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolja majd. Eddig évente tízezer körüli egyesület jutott támogatáshoz, és a nyertes pályázóknak kifizetett összeg például 2009-ben bőven meghaladta a hétmilliárd forintot.
A források hetven százalékát egyébként nyilvános pályázatok, míg tíz százalékát úgynevezett „egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések” alapján kell majd szétosztani, tíz százalék a határon túli magyar szervezeteknek járna, további tíz százalékról pedig a miniszter egyedi kérelmek alapján határozna – olvasható a tervezetben. Az alapot az állam évente a civileknek juttatott egyszázalékos jövedelemadónak megfelelő összeggel tölti fel, de költségvetési támogatással, valamint jogi és természetes személyek befizetéseivel is számolnak.
Az alap működéséről a tanács dönt, amelynek három tagját a civil szervezetek, további hármat a parlament szakbizottsága, hármat pedig a felügyelő miniszter jelöli, a kormány tehát itt is meghatározó szerephez jut. Eddig ez a testület 17 főből állt, s ebből 12-t az egyesületek választottak. Miután a majdan felállítandó Nemzeti és Gazdasági Tanácsba ugyancsak a tanács jelöli a civil oldal képviselőit, oda szintén a kabinet kiválasztottjai kerülhetnek. A pályázatokról – amelyek kapcsán teljes nyilvánosságot ír elő a javaslat – egyébként kilenctagú kollégiumok határoznak. Azokba három embert az egyesületek, hármat a kormányzati ágazati szakpolitikákért felelős tárcavezetők, hármat az alapot felügyelő miniszter delegálhatnak, vagyis: minden döntés a kormány szándékai szerint születhet meg.
