Pénzért akár a kormánnyal is hajlandó csatázni Debrecen
A holding egyik tagvállalata, a Kenézy Kórház Nonprofit Kft. hatalmas negatívumot produkált: a cég saját tőkéje 2010-ben mínusz 1,6 milliárd forintra zuhant, s idén elérheti a mínusz 2,5 milliárd forintot. Ugyancsak tartósan negatív tőkével rendelkezik a holding egy másik tagvállalata, a VESZ Vagyonkezelő Kft. is, amelynek tőkéje 2010-ben mínusz 266 millió volt, de idén már mínusz 341 millió lehet. A holding könyvvizsgálója szerint a működéshez nem áll rendelkezésre a szükséges saját tőke, s ezt a tulajdonosoknak rendezniük kell. Ellenkező esetben a megyei kórházat működtető cégetmás gazdasági társasággá kell átalakítani, vagy rendelkezni kell a jogutód nélküli megszűnéséről.
A Kenézy kórház korábban a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat tulajdonában és fenntartásában működött, de a közintézményt a fideszes vezetésű megye 2007-ben kft.-vé alakította. Ezt azzal indokolták, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány 2006-os egészségügyi finanszírozási reformja, valamint a 2007-es ágyszámcsökkentés miatt a kórház jelentős bevételektől esett el, s a megváltozott gazdasági környezetben egy kft. rugalmasabban képes dolgozni, mint egy közintézmény.
A következő lépésben a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat Debrecen városával közösen 2008-ban létrehozta az említett Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt.-t. A megye beapportálta a cégcsoportba a Kenézy Kórház Kft.-t és a Megyei Egészségügyi Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Kft.-t, a cívisváros pedig a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht.-t és a VESZ Vagyonkezelő Kft.-t. A részvénytársaság megalakulásakor a megyének 72, míg a városnak 28 százalékos tulajdoni aránya volt, de Debrecen az elmúlt két évben – összesen 888 millió forint névértékű részvény megvásárlásával –további 22 százalékot szerzett, így a tulajdoni arány most 50-50 százalékos.
Kérdés, hogy Debrecen anyagilag jól járt-e a tulajdonszerzéssel, hiszen a Kenézy Kórház Nonprofit Kft.-nek nemcsak a saját tőkéje csökkent, de tavaly úgy 700 milliós értékvesztést is elszenvedett. Forrásoldalon a saját tőke csökkenése a nagy összegű mérleg szerinti veszteségnek tudható be, ami a tagvállalatokban meglévő részesedések értékvesztése miatt keletkezett. Időközben kiderült az is: a Kenézy Kórház Nonprofit Kft. kötelezettségállománya 6,7 milliárd forintra rúg.
E drámai pénzügyi helyzettel lehet összefüggésben, hogy a debreceni önkormányzat a városi járóbeteg-szakellátás teljes átszervezését tervezi, aminek nagy vesztese a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) lehet. A hivatalos indoklás szerint ennek az oka az, hogy a DEOEC járóbeteg-szakellátása jelenleg kiterjed Debrecen közigazgatási területére, ami párhuzamosságokhoz és kihasználatlan kapacitásokhoz vezetett.
A városvezetés az ellátási területek módosítását kezdeményezi azzal a szándékkal, hogy a helyi lakosság járóbeteg-szakellátását kizárólag az egészségügyi holding tagvállalatai biztosíthassák. Egyszerűbben kifejezve: a DEOEC-et azért akarják kizárni a helyi járóbeteg-szakellátásból, hogy az ellátásért járó OEP-finanszírozás ne az egyetemi klinikákhoz, hanem a holding vállalataihoz jusson.
Az ügyről Szathmári Károly MSZP-s önkormányzati képviselő megkeresésünkre azt mondta: már a holding megalakulásakor úgy vélték, annak létrehozása aggályokat vet föl, de a 2010-es mérleg számai bebizonyították, hogy a cégcsoport helyzete katasztrofális. Súlyos döntésnek bizonyult, hogy a város 888 millió forint készpénzt fizetett ki a megyei önkormányzatnak az ötvenszázalékos tulajdonlás megszerzéséért. Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleményük a járóbeteg-szakellátás átszervezéséről, Szathmári Károly azt mondta: a klinikai ellátás szerves része a debreceni egészségügynek, ezért a helyi polgárok érdekét legjobban az szolgálná, ha a két nagy ellátó – vagyis a holding és a DEOEC – megosztaná egymással a feladatokat.
A helyzet pikantériája, hogy ebben a kérdésben a debreceni városvezetésnek vélhetően meg kell ütköznie az Orbán-kormánnyal is. Hiszen – mint Szathmári fogalmazott – a kormányzati Semmelweis Terv szellemiségével merőben ellentétes, ha az önkormányzat nem kezeli partnerként az állami egészségügyi centrumot.
Papp László debreceni alpolgármester azt mondja: a holding tagvállalatainál a 2009-es és 2010-es év veszteségeit a 2007-es ágyszámcsökkentés okozta. Közölte: a Kenézy Kórház Kft.-ben és a VESZ Kft.-ben a holdingnak augusztus 31-ig kell rendeznie a saját tőke biztosítását, ami pótbefizetéssel vagy apportálással történhet meg, a cégek megszüntetésével nem számolnak. Nem vitatja, hogy a járóbeteg-szakellátás átszervezése miatt a DEOEC bevételektől eshet el, de a kötelező területi ellátás elve alapján tulajdonosi felelősségük, hogy a saját cégcsoportnak kedvező döntéseket hozzanak.
Ónodi-Szűcs Zoltán, a holdig vezetője nem akart nyilatkozni. A járóbeteg-szakellátás átalakításáról a DEOEC-et kérdeztük volna, de a centrum vezetése is elzárkózott a nyilatkozat elől.
Réthelyi lemondta látogatását
A kormány Semmelweis Terve szerint a betegutak optimalizálását országosan kilenc nagytérségi, míg a fővárosban három centrummal oldanák meg. Szócska Miklós államtitkár szerint egészségügyi intézmény nem szűnne meg, de – mint mondta – funkciót válthat. Közölte: országosan legalább húsz olyan intézmény van, ahol jelezték, hogy hajlandóak váltani. Egyes kórházak a krónikus ellátás, a rehabilitáció irányába fejlődnének, mások pedig járóbeteg-ellátó intézményként működnének tovább, feladva a fekvőbeteg-ellátási kötelezettségeket. Az átszervezés ellen a hírek szerint több megyei Fidesz-vezető tiltakozik, mert a koncepció átrajzolná az új központokhoz tartozó ellátási területeket. A központi finanszírozás elosztása miatt a kormány által preferált állami centrumok és a fideszes önkormányzatok egészségügyi ellátó szervezeteinek érdekei sok helyen ellentétesek, ami konfliktusokat okoz. Jelzésértékű lehet, hogy Réthelyi Miklós miniszter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője pénteken délelőtt váratlanul lemondta a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának péntek délutáni diplomaosztójára ígért látogatását. (K. Zs.)
