Nehezen tartható a gyógyszerkassza

2011-06-25 Orbán-kormány Széll Kálmán Terv egészségügy gyógyszer költségvetés oep

A Széll Kálmán Terv több olyan intézkedése, amely a gyógyszerpiacot érinti, csak októbertől lép hatályba. Ezek között az is, amellyel az egészségbiztosító arra „ösztönözné” a gyártókat, hogy adják még olcsóbban a lejárt szabadalmú készítményeiket – ez derül ki a Népszabadság birtokába került jogszabályjavaslatból. Szakértők szerint így viszont igencsak kétségessé válik, hogy a tervben a gyógyszerpiactól remélt bevételigény összejön-e.

A gyógyszerkassza stabilizálását szolgáló idei megszorító csomag elemeinek többsége júliustól hatályos. Ekkortól fizetnek majd a gyártók az értékesített és támogatott orvosságaik bevételéből 20 százalékos extra adót, az orvoslátogatóik után pedig tízmillió forintos regisztrációs díjat. Szintén júliustól bünteti a kormány szigorúbban a gyógyszerismertetés szabályai ellen vétő cégeket. A jelenlegi néhány tízmillió forintos büntetés összege 500 millió ra nő. Az viszont csak októbertől lép életbe, hogy a lejárt szabadalmú készítmények körében bevezetik a „preferált referenciaár -sávot”. Ez magyarul azt jelenti, hogy mondjuk a gyomorfekélyre, a csontbetegségekre, a szív- és keringési rendszerre, az asztmára és az ízületi bántalmakra ható terápiák legolcsóbb készítményeinek az árához szabják a támogatás mértékét.

Drágulnak a gyógyszerek

Az erről zajló alkuban a gyártóknak megajánlanak egy úgynevezett elvárt árat, amit ha az nem fogad el, és drágábban kínálja a készítményt, akkor a támogatás összege és a térítési díj közti különbség nő – vagyis drágább lesz a betegnek a gyógyszer. Ugyanakkor ha az egészségbiztosító által megajánlott és a forgalmazói ár közötti különbség meghaladja a 30 százalékot, akkor a készítményt az egészségbiztosító törli a támogatott szerek köréből. Az a gyártó, amely hajlandó az úgynevezett preferált referenciaáron adni a készítményeit, piaci előnyöket kap az államtól, mert csak az ebbe az árkategóriába tartozók kerülhetnek a közgyógyellátásra rendelhető szerek listájára. (Jelenleg legfeljebb 12 ezer forintos összeghatárig bármely készítmény fölírható a közgyógyellátás terhére. A jövőben csak a legolcsóbb termékek közül választhat az orvos.) A preferált referenciaársáv alkalmazásától évente 20,8 milliárd megtakarítást, míg a koleszterinszint-csökkentők támogatásának átalakításától további 8-9 milliárdot remél a kormány. Ezt az összeget azonban várhatóan a gyártók fizetik meg, de csak akkor, ha a betegek hajlandók valamennyi támogatásváltozásnál a gyógyszereiket olcsóbbra cserélni.

Bár azon a szakértők is vitatkoznak még, hogy mekkora drágulásra kell felkészülniük a betegeknek, abban valamennyien egyetértettek: az, hogy az intézkedés októberre csúszik, megnegyedeli az idei évben várható bevételt. A Széll Kálmán Terv összességében 120 milliárd forintot vonna ki a következő két évben a gyógyszerpiacról, amelyből ebben az évben 27 milliárd forintnak kellene befolynia. Ennyire volna szükség ahhoz, hogy 2011-ben a gyártói extraadók nélkül 297 milliárd forintra tervezett gyógyszerkassza tartható legyen.

Rékassy Balázs szakértő a csomagot értékelve elmondta: lesznek olyan gyártók, amelyek nem tudják majd az áraikat az OEP által elvárt módon csökkenteni. Az ő termékeikért a betegeknek többet kell majd fizetni, mert a biztosító kevesebb ártámogatást nyújt majd nekik. E termékek köre a szakértő becslése szerint körülbelül 200-300 különböző gyógyszert érinthet. Ha ezeknél a beteg nem hajlandó készítményt váltani, a térítési díj 60-70 százalékkal is növekedhet.

Árváltozás

Július elsejétől hatszáz orvosság ára változik. Ebből csaknem kétszáz gyógyszer olcsóbb lesz, 350 készítmény viszont többe kerül majd – közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az árváltozás a jelenleg támogatott mintegy hatezer gyógyszer 10 százalékát érinti, többek között gyulladáscsökkentőket, vércukorszint- és vérnyomáscsökkentőket, antibiotikumokat és urológiai szereket.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.