Bánáti számokkal is cáfolja Lázár János kijelentését
Lázár álláspontja szerint a törvénymódosítás célja az eljárások gyorsítása. Megismételte, hogy a szóban forgó módosítás azokra a kiemelt ügyekre vonatkozik, amelyekben politikus, állami, önkormányzati vezető követ el az államnak vagy a helyi közösségnek nagy kárt okozó bűncselekményt. Arra a riporteri kérdésre, hogy a fenti gyanúsítotti körrel öszszefüggésben áll-e az ügyvédstop ötlete, Lázár azt válaszolta: „...az a tapasztalat, hogy nagyon sok bizonyíték tűnik el az első időszakban”, majd hozzátette, az a szabály nem változik, hogy a terhelt a nyomozás bármelyik szakaszában megtagadhatja a vallomástételt.
A hivatalos bűnügyi statisztika szerint 2006 és 2010 között összesen 217 büntetőeljárás indult ügyvédek ellen. Az általuk leggyakrabban elkövetett magán- és közokirat-hamisítások száma sem haladta meg évente a húszat.
Lázár szavait megütközéssel fogadta a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. Közös közleményben utasították vissza a Fidesz frakcióvezetőjének azt a parlamentben elmondott kitételét, amely szerint egyebek mellett azért szükséges kizárni a védőt a gyanúsított első kihallgatásáról, mert „a védőügyvédek azon dolgoznak, hogy a politikus bűnözők megússzák”.
A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint Lázár idézett kijelentése semmibe veszi a védelemhez való, mindenkit megillető alkotmányos jogot. „Az ügyvéd nem a bűnt védi, hanem a bűnös embert, esetenként pedig azt az ártatlant, akit (akár tévedésből vagy más okból) bűnösnek hisznek.” Közleményükben később így fogalmaznak: „A terheltnek szüksége van a szakértő (ügyvéd) segítségére ahhoz, hogy az eljárás tisztességes, az ítélet pedig igazságos legyen.”
Bánáti János szerint a két szervezet megszólalása is jelzi, hogy a büntetőeljárási törvény készülő módosítása nem pusztán az ügyvédség ügye. A kamara vezetősége egyébként e hét végén alakítja ki álláspontját a kialakult helyzetről és a teendőkről. „Ne számítsanak olyan kardcsörtetésre, mint amilyen harcosan például az orvosi kamara védi tagjai érdekeit”, fogalmazott a testület több tagja lapunknak. Az ügyvédség megpróbál kimaradni a törvénymódosítást kísérő politikai acsarkodásból, és ezt várja el a tagság a vezetőitől is. Ezért a hét végi vezetőségi ülésig például csak az elnök, Bánáti nyilatkozhat. Ami nem jelenti azt, hogy másoknak nincs határozott szakmai véleményük a történtekről.
Csakhogy nem várhat a végtelenségig a kamara. Törvényben előírt joga és kötelessége véleményezni az ügyvédi munkát érintő törvénymódosításokat. Más kérdés, hogy a parlament előtt fekvő gyorsítócsomagról előzetesen senki nem kérte ki a kamara véleményét. Több ügyvéd (a nyilatkozati tilalomra való tekintettel nevének elhallgatását kérve) munkatársunknak azt mondta: elkerülhetetlen lesz, hogy az ügyben az Alkotmánybíróság döntését kérjék, de vizsgálják az ilyen esetben alkalmazható nemzetközi jogorvoslati lehetőségeket is.
Egy lapunknak adott korábbi interjújában Bánáti János úgy fogalmazott: „Nem akarok belegondolni, miért akarják két napra elzárni a védőjétől a gyanúsítottat”.
Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő – nem mellesleg: ügyvéd – azonban belegondolt. Azt mondta, azzal a hatóságok is tisztában vannak, hogy a fehérgalléros bűnözők, vagy ahogy a kormánypárti politikusok előszeretettel fogalmaznak mostanában, a politikus bűnözők képesek 24 órán keresztül hallgatni, megtagadni a vallomástételt, amíg az ügyvédjükkel nem konzultálhattak. Nem is miattuk akarják bevezetni a 24 órás „eltiltást”, hanem azoknak az ügyben érintett alacsonyabb beosztású tisztviselőknek a megdolgozását akarják elősegíteni, akiknek a terhelő vallomása eldöntheti a nyomozás végkimenetelét.
Az ügyész meghatározott esetekben eddig is élhetett a vádemelés elhalasztásának lehetőségével, a jövőben erre még szélesebb körben lesz módja. Jogkörének legújabb bővítése után már akár egy ötéves büntetéssel fenyegetett súlyos bűncselekményt is el lehet majd simítani ügyészi szinten, ami már igen vonzó lehet annak, aki esetleg maga is részt vett az adott bűncselekmény végrehajtásában, de az ügyészek nála nagyobb halakat akartak ki-, illetve megfogni, ezért hajlandók őt futni hagyni.
Bárándy Gergely szerint nem törvénymódosítással, főleg nem alapvető jogok (a védelemhez való jog) indokolatlan korlátozásával kell a bizonyítékok esetleges eltüntetését megakadályozni, már ha létezik egyáltalán ilyen gyakorlat. Amennyiben Lázár János valós tapasztalatokra hivatkozott, mondta Bárándy, úgy először az ügyészség háza táján kellene körülnéznie és rendet tennie. Az ügyészségnek ugyanis (csakúgy, mint a nyomozó hatóságoknak) már ma is számtalan törvényes eszköz áll a rendelkezésére a bizonyítékok biztosítására.
