Öt év telt el azóta, s mára bizonyította, ahogy a kamerák előtt és a színpadon, úgy Kiskutas vezetőjeként is megállja a helyét. A kiskutasiak szerint felvirágoztatta községüket az exceleb.

– A véletleneknek és dacosságomnak köszönhető, hogy polgármester lettem – emlékszik vissza a sorsfordító időkre Halász Gábor.

Mint meséli, rokonai költöztek Kiskutasra, s gyakorta meglátogatta őket a Zalaegerszeghez közeli, 220 lakosú, erdők ölelésében, völgyben fekvő, idilli faluban. Egy idő után azonban már nemcsak látogatóba ment, mert unokatestvére unszolására – felhasználva színészekkel, művészekkel meglévő kapcsolatait – segített kulturális rendezvények szervezésében. A programok sikerén felbuzdulva pedig mind nagyobb terveket szőttek, végül már egy többnapos kiskutasi fesztiválról álmodoztak. El is készült a fesztivál terve, ám az akkori polgármester nem rajongott az ötletért. Halász Gábor erre dühbe gurult, s 2006 őszén, harmincnégy évesen „dacból, és talán kissé nagyképűen” harcba szállt a polgármesteri székért, hogy megmutassa: „Jobban is lehet vezetni a falut.”

Bár akkoriban sokan meghökkentek döntésén, Halász Gábortól soha nem álltak távol a hirtelen és nagy váltások. Szülővárosában, Szegeden már hétévesen statiszta volt a színházban, s úgy tűnt, egyenes út vezet számára a színészpályára. Ő viszont – álmaihoz ragaszkodva, a vonatok szerelmeseként – vasútgépésznek tanult.

Már kitanulta ezt a szakmát, amikor újra nagyot fordított életén. Mint meséli, „Bodolay Géza és Zsótér Sándor patronálni kezdett, ezért mégis inkább a színészetet választottam.”

Ösztöndíjasként végezte el a színészképző stúdiót Szegeden, ezután pedig mind komolyabb szerepeket bíztak rá. Talán ünnepelt színésszé válhatott volna szülővárosában, ám ő megint csak új utakat keresett. Szerepet vállalt az induló Barátok közt című sorozatban, noha kényes feladatot bíztak rá: egy homoszexuális fiatalembert kellett alakítania.

Hoffer Misit négy éven át játszotta a szériában, s a sorozat, vele együtt pedig Halász Gábor befutott, országos ismertségre tett szert. Ennek is köszönhette, hogy amikor szakított a szappanoperával, műsorvezetői állást kínáltak neki a konkurens csatornánál. Persze, belevágott ebbe is. Eközben visszatért a színházhoz majd közgazdásznak, kommunikációs szakembernek tanult. Hogy aztán, másként ugyan, mint álmodta, de a vasúthoz is eljusson: kommunikációs tanácsadó lett a MÁV vezérigazgatóságán.

Harminc is alig múlt, de volt már színész, celeb, műsorvezető, tanácsadó, ráadásul még csak ekkor következett az igazi fordulat: polgármesterjelölt lett Kiskutason.

Sok minden szólt ellene a faluban, hiszen az ország másik felén született, a fővárosban élt, nem volt kiskutasi kötődése és vezetői tapasztalata, ráadásul akkoriban sokan csak úgy emlegették őt, hogy „az a meleg fiú a Barátok köztből.” Igaz viszont az is, hogy az ismertség a malmára hajtotta a vizet. Kiskutas egyik idős lakója, Cecília néni például kikéri magának, amikor azt kérdezem tőle, miért szavaztak akkoriban egy „jöttmentre”:

– Hogyan lett volna az!? Régóta ismertük már a Gábort, hiszen mindennap láttuk a tévében.

Azt, hogy az ismertségének vagy az alaposan kidolgozott polgármesteri programjának volt-e nagyobb szerepe a sikerben, nem tudni, de az tény: elsöprő többséggel, 63 százalékos támogatottsággal választották meg a falu élére. A győzelem után Kiskutasra költözött, és nyomban nekilátott a munkának, mára pedig bizonyította, hogy rászolgált a helyiek bizalmára.

Az évente csupán 23 millió forintból gazdálkodó falu leküzdötte régi, ötmilliós adósságát, ugyanakkor több – a község méretéhez képest –jelentős fejlesztésre is futotta. Renoválták a kultúrházat, könyvtárt, számítógépes termet hoztak létre, restaurálták a kápolnát, felújították a község egyetlen szolgálati lakását és a faluházat, valamint új buszmegállókra cserélték az ócska lemezbodegákat. Szokatlanul közvetlen hangvételű helyi lapot, új internetes portált is indított a polgármester, s öt év alatt – irodalmi estektől kezdve a színházi előadásokig – összesen száz kisebb-nagyobb kulturális rendezvényt tartottak a faluban. Halász Gábor munkájáról sokat elárul az is: tavaly ősszel már 71 százalékos támogatottsággal választották újra.

– Pénzügyi szempontból arra lehetünk a legbüszkébbek, hogy nem vettünk fel hitelt. Mindig addig-addig ügyeskedtünk, amíg a rendelkezésre álló kevés pénzből is kijöttünk. Ha kellett, állástalan kőművest alkalmaztunk közmunkásként, s irányítása alatt a falu apraja-nagyja maltert kevert, téglát hordott – meséli.

Bár ő maga nem dicsekszik vele, tudható: a kiskutasi kétkezi munkát ma már „exportálja” is. Létrehozta a Segítő Kezek Szövetségét, amelynek tagjai elmennek bárhová, ahol szükség van munkájukra. A szintén zalai Magyarföldön például a fatemplom építésében vettek részt.

Noha eredményekben már most sincs hiány, Halász Gábornak még jócskán vannak tervei. Hátravan a ravatalozó felújítása és az eddiginél is több kulturális rendezvényt szeretne látni a faluban. Hosszan beszél elképzeléseiről, ám feltűnőbb az, amiről hallgat: adóbevételt és munkahelyet teremtő beruházásokról, nagyszabású fejlesztésekről szót sem ejt.

– Meggyőződésem, hogy a falu nem azért falu, mert még nem nőtt várossá. Nincs szükség gyárakra, lakóparkokra, grandiózus beruházásokra. Szeretnénk megőrizni a falu hangulatát, méretét és az ebből fakadó értékeket. Ez hosszú távon kifizetődő lesz, hiszen egyre több turista keresi az érintetlen falvakat, s ez előbb-utóbb munkahelyeket, bevételeket is teremthet –magyarázza a polgármester, ám gyorsan hozzáteszi azt is: – Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezt megtehetjük. Zalaegerszeg közelsége révén szinte nincs munkanélküliség nálunk, így nem nyomaszt minket fejlesztési kényszer.

Kiskutason bárkit kérdezünk, elismeréssel szól Halász Gáborról. Többen is azt említik: nemcsak szebb, a programok sokasága révén élhetőbb lett a falu, s a közösség is egységesebb, mint valaha. Egy idős néni azt említi: „Gábor példát mutat mindenkinek, rendszeresen felkeresi az öregeket, megkérdi, tud-e segíteni, s gyakran elbeszélget velük.” A helyiek szinte kivétel nélkül szóvá teszik azt is: állandóan nyüzsög, szervez, segít, intéz, pedig ma már nem is csak Kiskutason dolgozik a polgármesterük. Mostanra ugyanis Halász Gábor a hévízi művelődési központ igazgatója, egy keszthelyi, valamint egy nagykanizsai rádió vezetője is. Nagykutas körjegyzője, Erdélyi Gábor a polgármester munkabírása mellett azt emeli ki:

– Határozott, célratörő, de nem egyszemélyes vezetésben gondolkodó ember. Nem rest tanácsot kérni, ha valamiben bizonytalan, s megfelelő érvek alapján elfogad más véleményeket is. És ami manapság különösen fontos, távol tartja a falutól a pártpolitikát.

Pedig Halász Gábor – bár függetlenként lett polgármester – soha nem rejtette véka alá politikai meggyőződését. Szerepelt már Fidesz-rendezvényeken, tavaly ősszel pedig a kormánypárt hévízi polgármesterjelöltjének kampányát vezényelte le sikerrel. Ez azonban szerinte teljesen független attól, hogy Kiskutason miként végzi a munkáját.

– Nem engedem, hogy megrontsa a politika Kiskutast – jelenti ki a polgármester. – A faluban számomra nincs jobb- és baloldal, csak egyetlenegy párt, egy közösség létezik. Az, amelyik segíti Kiskutas boldogulását.

Névjegy

HALÁSZ GÁBOR

1972-ben született Szegeden, vasútmérnök édesapa, tanárnő édesanya gyermekeként. Nővére sürgősségi szakápoló. Hétköznap Keszthely, Hévíz és Kiskutas között ingázik, „napi 14-15 órába fér csak bele a művelődési ház igazgatása, a falu vezetése és a helyi rádiók ügyeinek intézése.” Budapesten élő barátnőjére hétvégén jut csak idő. Azt mondja, élvezi munkáit, de a színház örökké hiányozni fog neki.