Akivel ilyesmi történik, annak már muszáj elgondolkodnia a jövőről. S ha megteszi, fontos következtetésre juthat: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár rájöhet például, hogy – nyitóképünknél maradva – őt esetleg nem is osztályfőnöknek szerződtette az igazgató, hanem inkább babzsáknak a tornaterembe. Eddig legalábbis semmi sem utalt arra, hogy a láthatóan elszánt és maradandót alkotni vágyó államtitkárnak a kormányfő valóban azt a szerepet szánta, hogy az ő elvei szerint szabják újra Magyarország köz- és felsőoktatását.

Bizonyíték mindössze arra van, hogy a kormánynak nagyon is kapóra jött az államtitkár liberális múltat fölülíró álintézkedés-sorozata; ám amikor Hoffmann Rózsa túllépne a tanári tekintély és iskolai szigor úgymond helyreállításán, rendszerszintű átalakításba fogna, akkor valahogy újra és újra a startvonalnál találja magát.

Hogy az államtitkár miért kapja folyton vissza újraírásra a házi feladatát, annak több magyarázata is lehet. Az optimista verzió szerint Pokorni Zoltán, aki lassan tízpercenként szögezi le, hogy nem óhajt az oktatásügy kormányzati felelőse lenni, a színfalak mögött mégiscsak hallatja a hangját, és talán képes legalábbis elültetni a kételyt, hogy vajon a haza üdvére való-e, ha törvényi szinten intézményesítik a szegregációt és teszik egyeduralkodóvá a keresztény egyházakat a közoktatásban, illetve érdemes-e épp olyanformán szétverni a magyar felsőoktatást, ahogy azt Hoffmann Rózsa javasolja.

A kevésbé derűlátó változatban ilyesmin senki sem gondolkodik egyelőre a kormányfő környezetében: mindössze arról van szó, hogy amíg a túlmozgásos államtitkár újabb és újabb dolgozatokat körmöl, az önkormányzatok addig is csinálják a saját leckéjüket, és egymás után zárják be az iskolákat. Amivel most még maguknak spórolnak, de az állam dolgát teszik könnyebbé arra az időre, amikor valóban sor kerül – no nem az iskolák, hanem csak – a tanárbérek államosítására.

A felsőoktatás megnyesésének dolgában meg ráér lépni a kormány azután, hogy a parlamenti padsorokban ülő temérdek polgármester és térségi potentát már megszavazta a legfontosabb sarkalatos törvényeket.

Amiből az is következik, hogy Hoffmann Rózsa az ég adta világon semmire nem kapott azzal ígéretet, hogy a kormányfő személyes szóvivője szerint még nagyon sokáig ő lesz az oktatási államtitkár. Lássuk be: az iskolaigazgató a hisztis tanerőnek a pedellussal vitetett papírzsebkendőt. Most fújhatja.