Schmitt Pálhoz akarnak fordulni

Mind ez ideig páratlan akcióra készülnek a bírák: fontolóra veszik, hogy Schmitt Pál köztársasági elnököt arra kérjék, ne írja alá a nyugdíjkorhatár azonnali csökkentéséről szóló, tegnap elfogadott törvénymódosítást.

A bírák eddig hetvenéves korukig ítélkezhettek, jövőre viszont mindazoknak megszűnik a szolgálati viszonya, akik 2012-ben vagy már korábban betölt(ik)ötték a 62. életévet.

A fideszes Lázár János és Varga István egyéni képviselői indítványát azzal indokolta, hogy egységesíteni kell a nyugdíjkorhatárt, ami 2010-ben 62-ről 65 évre nőtt, ám a módosítás csak viszonylag hosszú átmeneti időszak után lép életbe. Így az utolsó esztendő 2012, amikor a 62 esztendős munkavállalók is nyugállományba vonulhatnak, míg a 65 év 2022-re válik általánossá. A most elfogadott javaslat szerint a bírákra is ugyanezen szabályok érvényesek, ám alapvető különbség, hogy aki közülük jövőre betölti – esetleg már korábban betöltötte – a 62-t, annak mindenképpen távoznia kell, míg más pályákon ez inkább kedvezmény.

Miközben az általános nyugdíjkorhatár hároméves emelésére tíz év átmeneti időszakot biztosítanak, az idősebb bíráktól úgy vesznek el nyolc aktív évet, hogy arra semmilyen módon nem tudtak felkészülni. A Legfelsőbb Bíróság néhány tagja ezért alkotmánybírósági beadványt készített, amit a jogszabály kihirdetése után nyújtanak be. Addig ahhoz bárki csatlakozhat – ezt többen már megtették –, de információnk szerint a bíróságokon senki nem szervezett aláírásgyűjtő kampányt.

A panaszt a bírák elsősorban az életkor szerinti diszkriminációra alapozzák, mert az nyilvánvalóan ellentétes az alkotmánnyal, illetve nemzetközi egyezményekkel, valamint az uniós joggal, hogy egyes bíráknak 62, másoknak viszont 65 éves korukban kell nyugdíjba vonulniuk. Az érvek között szerepel egyebek mellett a felkészülési idő hiánya is, hiszen a korhatár radikális csökkentése sokak számára súlyos egzisztenciális problémát is okoz.

Forrásaink úgy vélik, az államfő nyilván aláírja a megszavazott törvénymódosítást, és arra sem számítanak, hogy az AB még az idén határozna a beadványukról. Mindazonáltal úgy gondolják, egy alkotmánysértő jogszabály ellen itthon is fel kell lépni, bár kedvező döntést inkább a strasbourgi emberi jogi bíróságtól és uniós fórumoktól várnak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.