A budapesti Syma-csarnokban 12 órán át vitatkoztak zárt ülésen a küldöttek – a sajtót óránként tájékoztatták, illetve folyamatosan szivárogtatták ki a fontosabb történéseket –, míg végül határozatban rögzítették azokat az alapelveket, amelyektől a párt egységének helyreállítását várják. Az egyik határozatban nyitott, demokratikus, baloldali néppártként határozzák meg az MSZP-t, amely nem vált nevet, és – a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett törekvések ellenére – nem lesz gyűjtőpárt, tehát nem tartják kívánatosnak a liberális és konzervatív irányvonal „beolvasztását”. Szövetségesként tekintenek viszont valamennyi, az Orbán-rezsim leváltásában érdekelt demokratikus pártra, civil szervezetre és szakszervezetre.

Kétharmados többséggel nemet mondtak a küldöttek a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció Platform másik – Mesterházy Attila és Puch László befolyását kikezdő – kezdeményezésére is, amely szerint a párt tagsága közvetlenül választhasson pártelnököt, a vezető tisztségviselők pedig tegyenek belső vagyonnyilatkozatot, és ne tölthessenek be egyszerre több tisztséget. Több küldött szerint ha a tagság közvetlenül választhatna elnököt, az vezérelvűséghez vezetne, ezért határozatukban külön rögzítették, hogy a párt „továbbra is alulról szerveződő, nem vezérelvű, a tisztújítási gyakorlatában felmenő rendszerű szervezet marad”. A kongresszus ebben tehát Mesterházy Attiláék egyértelmű sikerét hozta, de a labda most Gyurcsányék térfelén pattog: keddig kell eldönte niük ugyanis, hogy a kongresszus kérésének eleget téve visszavonják-e pártszavazási kezdeményezésüket. Gyurcsány a vereségét, vagyis a kezdeményezéseit elutasító határozatokat úgy kommentálta a Hírszerzőnek, hogy máskor is volt már kisebbségben, de azon fog dolgozni, hogy a kisebbségből többség legyen. Megerősítette továbbá, hogy nem lép ki a pártból.

A kongresszuson Gyurcsány élesen bírálta a párt néhány vezető politikusát. Puch László korábbi pártpénztárnokot azzal vádolta: megpróbált rávenni valakit, hogy ellene valljon egy folyamatban lévő ügyben. Puch azzal vágott vissza, hogy Gyurcsány olyan, mint egy buszvezető, aki szakadékba vezette a járművet, de előtte kiugrott, most pedig, amikor kihozták a buszt a szakadékból, megint vissza akar ülni a volán mögé. Gyurcsány kritizálta Baja Ferencet is (ő a pártszavazás megtiltását indítványozta), aki annak idején „szinte könyörgött” nála, hogy miniszter lehessen, amire Baja azt felelte, hogy éppen Gyurcsány akarta, hogy őt szolgálják. Kapott Lamperth Mónika is, aki Gyurcsány szavai szerint „sírva tett hűségesküt”, majd utóbb mégis ellene fordult egy lapunknak adott interjúban, amikor arról beszélt, hogy Őszödön valakinek föl kellett volna állnia. Szekeres Imrét pedig amiatt bírálta, hogy a Népszabadságban megjelent cikkében a költségvetési hiányt növelő legnagyobb osztogatásnak minősítette Gyurcsányék száz lépés programját. Erre Szekeres úgy reagált, hogy ezt fenntartja, mivel a 2002-es 100 napos program 65 százaléka bevételként visszakerült a költségvetésbe, a 2005-ös, Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető 100 lépés az áfacsökkenés, az szja-csökkenés és a családipótlék-emelés miatt viszont nem. Emlékeztette Gyurcsányt, hogy ő maga ismerte el a költségvetési bizottságban: a 100 lépés programmal több mint 500 milliárdos tartós kötelezettségvállalást tett.

Megszurkálta Gyurcsányt Mesterházy Attila pártelnök is, aki többször célzott rá, hogy Gyurcsány pártvezetése alatt nem volt olyan kongresszus, ahol ennyien szólalhattak volna fel, illetve közölte: aki a közösség része akar maradni, annak be kell tartania a közös döntéseket. Mesterházy egyébként kongresszusi beszédében –Török Zsolt szóvivő beszámolója szerint – az erős és egységes baloldal fontosságáról szólt. Az MSZP, szavai szerint reális alternatívát kínál az Orbánkormánnyal szemben; egyszerre képviseli a leszakadt, hátrányos helyzetben élőket és azokat, akiknek fontos a szabadság és fontosak az alkotmányos jogok. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt több elemző az MSZP széthullását jósolta, ezzel szemben a párt a legfrissebb felmérések szerint 28 százalékra tudta emelni támogatottságát a biztos pártválasztók körében. Kovács László, az MSZP alelnöke pedig arról beszélt, a pártnak demokratikus, nem pedig vezérelvű pártnak kell lennie, karakteresen baloldali politikát kell folytatnia, együttműködve, de nem beolvasztva a liberálisokat, a demokratikus konzervatívokat. Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés vezetője pedig karakteresen baloldali néppárt szükségességét hangsúlyozta, amely nem tagadhatja meg a liberalizmust. „A baloldaliság nem lehet egyenlő az osztogatással”, szavai szerint esélyteremtésre, az igazságosságra törekvésre, a szabadság iránti vágyra és szolidaritásra kell építeni.

A kongresszuson téma volt az őszödi beszéd kiszivárogtatása is, Baja Ferenc végül hiába javasolta, hogy határozatban kötelezzék Gyurcsányt a kiszivárogtatók megnevezésére (a feltételezett elkövetők listáját a volt kormányfő átadta Mesterházynak, aki azt pénteken nyilvánosan bedarálta). Gyurcsány szerint a levél megsemmisítése és az egész történet politikai és erkölcsi fekély a párt testén. A levél tartalmát továbbra sem ismertette, mondván, nincsenek bizonyítékai. A meccs ezzel nem ért véget, mivel Mesterházy a belügyminiszterhez fordult, hogy hozza nyilvánosságra az Őszöddel kapcsolatos vizsgálati anyagokat. (Korábban a Belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy szeretne kimaradni a párt belharcából.)

Népszavazást kezdeményeznek

Népszavazást kezdeményez az MSZP annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen visszamenőleges hatályú, szerzett jogokat megvonó törvényeket hozni. „Egyetért-e ön azzal, hogy új jogszabály – az érintettekre nézve pozitív joghatás kivételével – visszamenőlegesen ne legyen alkalmazható?” – ismertette Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a párt szombati kongresszusa előtt azt a kérdést, amelyet a kezdeményezést elbíráló Országos Választási Bizottságnak nyújtanak be. Indoklásképpen a pártelnök elmondta: a kormánytöbbség az elmúlt évben többször – így például a 98 százalékos különadó elfogadásakor és a korhatár előtti nyugdíjak csökkentését és szociális ellátássá alakítását engedélyező alkotmánymódosításkor – szerzett jogokat korlátozó törvényeket fogadott el, s ez súlyosan sérti a jogállamiságot. Hozzátette: kezdeményezésük a korkedvezményes nyugdíjban lévőket, a rokkantnyugdíjasokat, a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vételének kárvallottjait, valamint a következő hetekben is demonstrálni szándékozó szakszervezeti tagokat segítené.

Az MSZP elnöke külön is szólt arról, hogy pártja június 21-én figyelmeztető demonstrációt szervez Miskolcon azért, hogy ismét felhívja a kormány figyelmét a Kelet-Magyarországon élők nehéz helyzetére.

Az Orbán-rezsim ellen minden demokratikus erő az MSZP szövetségese lehet