Visszakozott a Fidesz
Némiképp meghátrált a Fidesz a büntetőeljárási törvény módosítását illetően. Cser-Palkovics András ugyanis – arra hivatkozva, hogy „meghallgatták és meghallották” a szakma véleményét – valamelyest változtatott a sokak által alkotmányellenesnek ítélt passzuson, miszerint kiemelt jelentőségű ügyek esetén a terhelt az őrizet első 48 órája alatt nem találkozhatott volna védőjével.
Így a 48 óra a fideszes módosító indítvány szerint 24 órára csökkenne – de az ügyész rendeletére „a konkrét ügy egyedi körülményei alapján” változatlanul megtiltható a védő találkozása védencével.
– Ha az őrizet első 24 órája alatt történik meg a kihallgatás, és az ügyész az ügy egyedi körülményei alapján mégis megtiltotta a terhelt és a védő érintkezését, a védő a gyanúsított kihallgatásán sem lehet jelen – erősítette meg tegnapi sajtótájékoztatóján Cser-Palkovics András egy strasbourgi bírósági döntésre hivatkozva.
Idézte is a strasbourgi döntés egy szakaszát; eszerint ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog kellően gyakorlati és hatékony maradjon, a terheltnek rendelkezésére kell hogy álljon az ügyvédi segítség a rendőrségi kihallgatás legelejétől fogva, ha csak a konkrét ügy egyedi körülményei alapján nem igazolható, hogy kényszerítő okok állnak fenn ezen jog korlátozására. Arra, hogy a hivatkozott strasbourgi határozat (36 391/02. 55. szakasz) folytatása éppenhogy nem a fideszes interpetációt erősíti, Cser-Palkovics András megismételte az általa korábban elmondottakat. Munkatársunk kérdésére megismételte azt is, hogy az angolszász, a belga és a francia jog tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a büntetőeljárás egyes szakasza alatt a terhelt nem találkozhat a védővel, konkrét hivatkozási helyeket viszont nem említett.
Arra, hogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint is „vélhetően alkotmányellenes” az inkriminált 48 órás (24 órás) szövegrész, Cser-Palkovics András úgy reagált, nem beszélt erről vele, de szerinte módosító indítványai „találkoznak az igazságügy által megfogalmazott szakmai javaslatokkal is”. Le kell rombolni a büntethetetlenség mítoszát, és ki kell jelenteni, hogy elfogadhatatlan a legjelentősebb ügyek évekig tartó elhúzódása. A „tisztaság és gyorsítás” törvénycsomag alkotmányos és demokratikus módon célozza meg ezeket a változtatásokat – hangoztatta.
A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy nem tudnak mit kezdeni „azzal a megdöbbentő nyilatkozattal”, amelyet az ügyvédi kamara elnöke, Bánáti János tett. „Biztosak vagyunk benne, hogy Bánáti János ezzel a véleményével nem tükrözi az ügyvédtársadalom többségének véleményét.” (Bánáti a Népszabadságnak a héten azt mondta: „Nem akarok belegondolni, miért akarják két napra elzárni védőjétől a gyanúsítottat.”)
A parlament alkotmányügyi bizottsága kedden tette le a T. Ház asztalára a büntetőeljárást és az igazságszolgáltatást érintő törvények módosításáról szóló javaslatát, amellyel megalkotnák a kiemelt jelentőségű ügy kategóriáját, s lehetővé tennék: az ügyész döntheti el, melyik bíróságon emel vádat. Cser-Palkovics egy olyan módosító indítványt is jegyez, melylyel kiegészítené az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek körét a bűnszervezetben részvétellel, a bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekménnyel, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével.
De nem csak az ellenzék és a jogászszakma, a Fidesz szövetségese, a KDNP jogi szakpolitikusa, Rubovszky György is tiltakozik a „48 órás” passzus ellen: olyan módosító indítványt adott be tegnap, mellyel teljesen elhagyná a védő nélküli fogva tartási időt. A Népszabadságnak nyilatkozva Rubovszky leszögezte: „nincs védelem nélküli kihallgatás. A védelem jogát nem lehet korlátozni.”
Arra, hogy Cser-Palkovics András szerint a büntetőeljárás egyes szakaszain belül lehetnek olyan cselekmények, amelyek esetén ez nem kötelező alkotmányosan, Rubovszky azt mondta: a hatályos és a jelenlegi alkotmány szerint is „a teljes eljárás minden percében meg kell hogy illesse a terheltet a védelem”. A politikus fenntartja módosító indítványát, noha magával a büntetőeljárási gyorsítással egyetért. Szerinte az alkotmány és az alaptörvény rendelkezéseibe ütközik az őrizetbe vétel határidejének a meghosszabbítása is, hiszen vagy szabadon kell bocsátani az őrizetest, vagy bíróság elé kell állítani.
Rubovszky György a poligráf alkalmazására vonatkozó rendelkezést úgy változtatná meg; a gyanúsított vallomásának vizsgálata során ez csak akkor lehetséges, ha a gyanúsított hozzájárul.
