Az állammal, az önkormányzatokkal, a költségvetési szervekkel és a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokkal kötött szerződések kapcsán keletkezett jogvitákat, amennyiben a perérték meghaladja a négyszázmillió forintot, nem lehetne választott bíróság elé vinni – egyebek mellett erre is javaslatot tesz az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által beterjesztett csomag.

Információnk szerint a négy hazai állandó választott bíróság egységesen úgy véli, hogy ez alkotmánysértő, ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettvállalásaival, ráadásul elfogadása esetén a jelenleginél lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a magyar felet.

Az állammal vagy az önkormányzatokkal szerződő nagy nemzetközi cégek az eddigi tapasztalatok szerint általában nem fogadják el az itteni bíróságok joghatóságát, arra viszont többnyire hajlandók, hogy vitarendezési fórumként valamelyikmagyarországi állandó választott bíróságot ismerjék el. Amennyiben ezt a lehetőséget törvény zárja ki, a multik forrásaink szerint külföldi székhelyű választott bíróságot fognak kikötni, ahol nem a magyar jog alapján s nem magyar nyelven, vagyis drágábban és a magyar fél számára kedvezőtlenebb feltételek mellett folyik majd az eljárás.

A törvénymódosítás után többe kerülnek majd a jogviták

A választott bírósági döntések ellen általában nem lehet jogorvoslattal élni, bizonyos esetekben azonban az érintettek érvénytelenítési eljárást kezdeményezhetnek. Ha az ügyek más országban folynak, ilyen esetben is a külföldi jog alapján születik meg a verdikt, ami amagyar felet ugyancsak hátrányosan érintheti. De akkor sem jobb a helyzet, ha a szerződő feleknek végképp nem sikerülne a választott bíróság kapcsán megállapodásra jutniuk, mert akkor az esetleges jogvita eldöntése mindenképpen a bíróságra vár, s ha külföldi cégről van szó, az bizonyosan a hazájában keresi az igazát.

A módosító javaslatot informátoraink azért is indokolatlannak tartják, mert az egyfokú választott bírósági eljárás lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, mint a hagyományos bírói út, ahol fellebbezésre, sőt rendkívüli perorvoslatra is mód van. Egyes vélemények szerint az előterjesztés célja így igazából az lehet, hogy az állammal szembeni peres ügyekben a magyar hatóságok döntsenek.

A tervezet azonban ellentétes azokkal a nemzetközi beruházásvédelmi egyezményekkel, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és ezek sérelme esetén helyt kell állni. Korántsem fikció – állítják forrásaink –, hogy milliár dos kártérítési perekre kell számítani, ha külföldi befektetőket kényszerítenek a magyar állami bírósági út igénybevételére. Ebben az esetben ugyanis éppen az egyezményekre hivatkozva követelhetnek kártérítést az ICSID (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) előtt.

További kérdéseket vet fel, hogy a javaslat nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. Így nem derül ki, hogy mi történjék a magyar választott bíróságok előtt folyamatban levő perekkel – évente félezer körüli ügy van –, illetve azokkal a meglevő szerződésekkel, amelyben a hazai választott bíróságok illetékességét kötötték ki. Elvileg az is előfordulhat, hogy a külföldi vállalkozások a törvénymódosítás elfogadása után felmondják a kontraktust, mert annak egyik lényeges, a jogviták rendezésére vonatkozó passzusa a magyar állam egyoldalú döntése nyománmegváltozik.

Alkotmányossági szempontból ugyancsak aggályos az előterjesztés, mert a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangú, s így ugyanolyan védelmet élvez. A tervezett rendelkezés viszont az állami tulajdont kivételezett helyzetbe hozza, ami a rendszerváltozás előtti viszonyokat idézi fel.

Mi az a választott bíróság?

A választott bíróság olyan pártatlan és független – nem feltétlenül jogászokból álló – fórum, amelyre a felek előzetes megállapodás alapján rábízzák például a szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatos jogvitáik eldöntését. Ezt a lehetőséget jellemzően nagyobb értékű üzletek esetén választják, mert gyorsabb, mint a hagyományos bírói út, és az eljárás titkos, tehát a tranzakció részletei nem kerülnek nyilvánosságra. A „per” általában hat hónapon belül befejeződik, és az ítélet ugyanúgy végrehajtható, mint a bírósági verdikt. Választott bíróság járt el például a Vértesi Erőmű Zrt. ügyében, s a cég elleni hatmilliárd forint követelés kifizetéséről döntött.