A Szedressel szomszédos Medinán lakó asszony 22 éve tanít az intézményben, magyar–népművelő, valamint gyermekvédelmi szakértői és közoktatás-vezetői diplomájával ő a legképzettebb pedagógusa az elmúlt tanévben 154 gyereket oktató iskolának.

A szedresi intézmény 2008-ban – főképp takarékossági okokból – beleolvadt a szekszárdi I. Béla Gimnáziumba. Addig Matusné volt az iskola igazgatója, az integráció után ő lett a szedresi tagintézmény vezetője. Egészen ez év tavaszáig, akkor a két fenntartó – a szekszárdi és a szedresi képviselő-testület – úgy döntött, hogy a szedresi tagintézményt úgynevezett feladatellátási hellyé minősítik. Ezt a lépést is a takarékossággal indokolták, hisz így nem kell fizetni tagintézményvezetői pótlékot. Matusné nem tiltakozott, maga ajánlotta fel a lemondását. Ebben nemcsak a spórolás motiválta, hanem az is, hogy sok, kiabálásba torkolló vitája volt az integrált iskola igazgatójával, Hajós Évával.

Arra nem számított, hogy június elején Hajós Éva elküldi őt az intézménytől. Márpedig ez történt. A szedresi iskola szakszervezete hiába kérte az igazgatót, hogy gondolja újra a döntését, az igazgató az érveik hatására sem másította meg azt.

Beszéltem több szedresi tanárral, s ők úgy látják, hogy Matusné a legjobb tanerő, akit elküldeni pazarlás. A nevét azonban csak egy nyugdíjas tanár, a kémiát oktató Tölgyesi Józsefné vállalta, aki ekképp fogalmazott: „ha van az iskolában létszámfelesleg, akkor az biztosan nem ő”.

Ezek után megkérdeztem Hajós Évát, miért Matusnét bocsátotta el. Az igazgatónő ennyit mondott:

– Sok Szedresen a magyartanár.

– Rendben – bólintottam –, de miért őrá nincs szükség?

– Azt nem kell megindokolnom.

Matusnénak azért van erről egy feltételezése. Szerinte ő a medinai radar áldozata. Mint arról írtunk, a kormány Medina határában akarja megépíteni azt a légvédelmi radart, amit korábban a Zengőn, majd a Tubesen – a lakosság tiltakozása miatt – nem tudtak megvalósítani. A Medina és Szedres közé tervezett létesítmény hírét véve az itt élők nem protestáltak. Ebben szerepet játszik, hogy Medinán jelenleg is van egy katonai lokátor, s ezt cserélnék korszerűbbre. Az is a radar elfogadottságát erősíti, hogy a két, munkanélküliségtől szenvedő, szerény lehetőségekkel bíró falu javuló foglalkoztatást és infrastruktúrájának fejlesztését reméli a radar eltűréséért. Az objektumról márciusban tartott medinai lakossági fórumon néhányan azért feltettek kellemetlen kérdéseket, ám senki se annyit, mint Matusné. Ő – egy katonai szakértő véleményére építve – számos kérdést fogalmazott meg a lokátor esetleges veszélyeiről, s aggályaira nem kapott érdemi választ.

Medina és Szedres vezetői láthatóan nem örültek Matusné lázító kérdéseinek. Tudni kell, hogy a két falut Fidesz–KDNP-támogatással mandátumhoz jutott képviselők irányítják, s ők fenntartás nélkül elfogadják, hogy a kormány melléjük telepíti a radart. Ezért már akkor volt, aki óvta Matusnét attól, hogy „szembemenjen a radarral”.

– Nem hittem nekik – mondja Matusné, majd ekképp folytatja: – Ez év januárjában Kovács János, Szedres polgármestere még azt nyilatkozta, hogy az iskolánkban nem lesz leépítés. Márciusban, a fórum után már azt mondta: lesz.

Hajós Éva szerint rá nem gyakorolt nyomást a szedresi vezetés, hogy a radar ellen hadakozó Matusnét küldje el. Megkérdeztem erről Kovács Jánost, a 2300 lelkes Szedres fideszes polgármesterét, s ő ennyit mondott:

– Az igazgatónő saját döntése volt, hogy Matusnét küldi el.

– A szedresi képviselők miképp vélekedtek erről? – faggatózom tovább.

– Teljesen egyetértettek.

– Miért? Hisz Matusné 22 évig jól dolgozott. Akadnak itt rövidebb és kevésbé eredményes múltú kollégák.

– Nem nyilatkozom – felelt röviden a faluvezető.

– Matusné radar iránti bizalmatlanságának volt-e szerepe...

– Nem nyilatkozom.

A polgármester letette a telefont. Marad a találgatás, hogy miért küldték el Matusné Umenhoffer Ildikót a szedresi iskolából: a radar miatt vagy pazarlásból.

Túl sokat kérdezett Matusné a radarral kapcsolatban – az állásába került