Utcára vonulnak a szakszervezetek, kitör a bohócforradalom
Négy nagy szakszervezeti föderáció Budapest mellett az ország 18 nagyvárosában tart demonstrációt a kormány egyeztetések nélkül bevezetni szándékozott munkavállaló-ellenes intézkedései miatt.
Várhatóan a budapesti Hősök teréről induló autós demonstráció lesz a legnagyobb megmozdulás. A demonstráció résztevői a nyugdíjszabályok visszamenőleges módosítása és az új munka törvénykönyve dolgozókat hátrányosan érintő rendelkezései miatt tüntetnek.
Közben a Kossuth tér sarkán bohócforradalom kezdődik. A szervezők, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, két volt sztrájkbizottsági elnöke (akiktől a rendvédelmi érdekképviseletek már a bohócforradalom meghirdetésekor elhatárolódtak) lehetőséget kínálnak mindenkinek, hogy a helyben felállított fülkékben (a kormány gyakorlatát követve) visszamenőlegesen megvonják a bizalmukat a fülkeforradalommal hatalomra jutott kormánytól. Kellő számú szavazat összegyűjtése után este fáklyás menetben viszik el a voksokat a Sándor-palotába.
A Belügyminisztérium ugyanakkor intézményesen akadályozni próbálja, hogy a demonstráción nagy számban vehessenek részt a rendőrök. A tárca tagadja ezt, az ORFK pedig azt közölte: sok demonstráció lesz ma, melyek biztosításához sok rendőrnek kell szolgálatba állnia.
Így sztrájkol Európa
Bár az újságok vagy a televíziók tudósításai nyomán az lehet a benyomásunk, hogy Nyugat-Európában lelkesebben sztrájkolnak vagy vonulnak az utcára a munkavállalók, mint a közép-európai országokban, a számok ezt nem támasztják alá – mondta lapunknak Mons Mortensson, a Eurofound nevű, szociális és munkaügyi kutatásokkal foglalkozó uniós szervezet szóvivője. Ebből a szempontból ma már nincs különbség Kelet és Nyugat között, még ha korábban igaz volt is: Keleten inkább az „olcsóbb” demonstrációkat, Nyugaton a „drágább” sztrájkokat választották. A munkabeszüntetések miatt elvesztett munkanapok száma az utóbbi 15 évben szinte mindenhol csökkent.
Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban, ahol jó az együttműködés a szociális partnerek, a munkaadók, a munkavállalók és a kormányok között, ott kevesebbet sztrájkolnak. Egyetlen kivétel van: Dánia. Ott hagyományosan nagy a bizalom a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között, ha valaki elveszíti a munkáját, szinte biztos lehet benne, hogy gyorsan talál újat. Mégis: a dánok toronymagasan vezetnek a sztrájkok tekintetében.
A gazdasági válság mindenütt megnövelte a társadalmi elégedetlenséget: a korábbi trendekkel szembemenve Spanyolországban 2005 és 2010 között 40-ről 80-ra nőtt az ezer dolgozóra eső elvesztett munkanapok száma. Ehhez képest Magyarország még sehol sem tart: nálunk négyről kilencre emelkedett a kieső munkanapok száma. (I. E.)