Alkotmányos a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását célzó javaslat – ezt Cser-Palkovics András mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón, azt követően, hogy a parlament kedd késő estétől egészen szerda hajnalig vitázott a Balsai István vezette alkotmányügyi bizottság indítványáról. Cser-Palkovics megemlítette azt a tervezett rendelkezést, hogy a vádlottak a fogva tartásuk első 48 órája alatt nem találkozhatnának védőjükkel, és ez idő alatt ki is lehetne hallgatni őket. Ezen időszaknak a rövidítésével készek a kompromisszumra – állította –, de csak ha az nem akadályozza az eljárás gyorsítását. A védőtől való elzárás a Fidesz szerint szükséges. „Ha nincsenek ilyen korlátozó szabályok, az első pillanattól az eljárás lassítása lesz a cél” – tette hozzá. Munkatársunk felvetésére, hogy a 48 órás időszakra azért van-e szükség, mert így megkönnyítik a vádalkut a vádlottal, a fideszes politikus úgy válaszolt, „nem ezért született a javaslat, de a vádalku része a büntetőpolitikának”.

Két nap bilincsben, ügyvéd nélkül?

A Népszabadság kérdésére, miszerint nem alkotmányellenes-e a 48 órás passzus, hiszen a hatályos alkotmány, de a januártól életbe lépő alaptörvény szerint is megilleti a büntetőeljárás alá vont személyt minden eljárási szakaszban a védelemhez való jog, Cser-Palkovics elismerte: ez így van, de felhívta a figyelmet arra, hogy sem a mostani, sem az új alkotmány nem mondja ki, hogy az eljárási szakaszok alatt minden cselekménynél kötelező a védői jelenlét. „A védelemhez való jog pedig nem azonos a védővel való érintkezéssel” – közölte. Példaként hozta fel, hogy hasonló szabályok érvényesek az angolszász jogban, Belgiumban és Franciaországban.

Arra a kérdésre, hogy valójában „ki dolgozta ki a törvényjavaslatot”, Cser-Palkovics folyamatosan azt ismételgette, hogy azt az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be a parlamentnek. Azt, miszerint Balsai István kedden maga nyilatkozott arról, hogy a törvénymódosítást az ügyészség dolgozta ki, úgy kommentálta: „ha az alkotmányügyi bizottság elnöke így nyilatkozott, akkor erre a kérdésre választ adott”.

A Legfőbb Ügyészségen ezzel szemben lapunk kérdésére azt mondták, hogy a rendszerváltás óta fennálló gyakorlatnak megfelelően az ügyészség véleményezésre kapott egy előterjesztést, amelyről ki is fejtette az álláspontját. „Az, hogy ki mit nyilatkozik, az egy sajtóhír, amit – csakúgy, mint a véleményezett előterjesztés részleteit – nem kívánunk kommentálni”, fogalmazott a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője.

A tegnapi sajtótájékoztatón a fideszes politikus azt mondta: az a parlamenti képviselő, aki nem támogatja a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó határidők rövidítését, „a társadalmi igénnyel szemben az eljárások szándékos lassítása mellé áll”. Cser-Palkovics szerint a nagy társadalmi felháborodást kiváltó ügyekben eljáróknak lehetőségük lesz arra, hogy egyéb ügyeket félretegyenek a kiemelt ügyek miatt. A kiemelt ügyekre rögtön mondott is egy példát: „Sukoró”.

Balsai alkalmas alkotmánybírónak

Nem vált alkalmatlanná az alkotmánybíróvá jelölésre Balsai István amiatt, hogy az általa vezetett alkotmányügyi bizottság jegyzi a büntetőeljárási törvénymódosítást, melynek egyes vélemények szerint több passzusa is alkotmányellenes lehet – mondták lapunknak fideszes politikusok. Maga Balsai István kedden lapunknak azt mondta: amikor személyét jelölte a Fidesz–KDNP frakciószövetség alkotmánybírónak, arról is állást foglalt, hogy alkalmas alkotmánybírónak.