Az Európai Unió ugyanis ezt szabta az új metróvonal támogatásának feltételéül – jelentette ki György István főpolgármester-helyettes egy korábbi városüzemeltetési konferencián. (A városvezető által mintaként említett London Transport napi tíz fontot – cirka 3000 forintot – kér a belső városrészekbe való behajtásért.) A 4-es metró építése körüli huzavona ismeretében ez aligha jelent közeli fenyegetést. Az uniós elszámolás végső határideje 2015.

De a főváros aligha vár addig. Tarlós István főpolgármester az elmúlt hónapokban többször is megerősítette: lesz dugódíj. A bevezetés időpontjáról azonban csak annyit mondott, hogy legkorábban 2013 végén, 2014 elején keríthetnek rá sort. Hamarabb nem is menne, mivel az ehhez szükséges P+R parkolók megépítése még el sem kezdődött. A budaörsi buszsáv kialakításakor feltörő elkeseredés szintén óvatosságra intette a városvezetőt. Az intézkedés visszavonásakor többek között új P+R parkolókat ígért. Csakhogy az idei válságköltségvetésbe ez aligha fér bele.

Ám erre is van ötletük. A közösségi közlekedés áfájának öt százalékra csökkentése évi tízmilliárdos megtakarítást eredményezne, míg a gépjárműadó fővároshoz irányítása 13 milliárd forint extra bevételt hozna a konyhára. Budapest ezenfelül új adók kivetését tervezi. A város új gazdaságfilozófiája szerint ha egy bizonyos csoportnak a főváros által létrehozott és működtetett szolgáltatásból előnye származik, akkor ebből a haszonból a városnak is részesednie kell. A „Főváros fejlesztésének és gazdálkodásának stabilizálása és reformkoncepciója” címet viselő, az áprilisi közgyűlésen elfogadott gazdasági programban ennek szellemében hat új adóra tettek javaslatot.

A dugódíj áll a lista élén. Budapest évről évre rengeteg pénzt költ az úthálózat fejlesztésére és fenntartására, amelyért sem a BKV, sem a lakosság, sem a cégek nem fizetnek. Az előbbinél ez még rendjén is van a koncepció szerzői szerint, hiszen a közlekedési vállalat fővárosi tulajdonban van. A lakosság ugyan fizet súlyadót, ám ezt a kerületi önkormányzatok szedik be. De a dugódíj bevezetése a bevétel növelése mellett a forgalmi terhelés szükségszerű csillapítása miatt is elkerülhetetlen – olvasható a programban, amelynek készítői mindemellett elismerik, hogy az úthasználatért csak akkor szedhető pénz, ha P+R parkolókat építenek. Ez viszont nem szerepel a ciklus végéig szóló prognózisban. Bár projekthitel felvételével áthidalhatónak tartják a pénzhiányt, mivel a dugódíjból fedezhető lenne a kölcsön.

A főváros mindenesetre vállalta, hogy a budai fonódó villamoshálózat megépítésével párhuzamosan kidolgozza a személyforgalmi behajtási díj előkészítését a projekt megtérülése és a közösségi közlekedés versenyképessége érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatja a tervet. A feladattal a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízták meg, ahol dolgoznak az ügyön, de a részletek és a határidők nem ismertek. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője, Dorner Lajos viszont azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy legkésőbb 2013 végéig be kell vezetni az úthasználati díjat. S mivel a BKK vezérigazgatója, Vitézy Dávid is a VEKE „köpönyegéből” bújt elő, a határnap megjelölése többnek vehető találgatásnál. A dugódíj bevezetésének egyébként két módját említi Dorner Lajos. Egyrészt kapukat állíthatnak fel a városi bevezető utakon, illetve zónákra oszthatnák a várost. Közgyűlési döntés azonban egyelőre egyikről sincs.

Obamának is fizetnie kellett

– Senki sem kivétel a londoni dugódíj megfizetése alól. Még Barack Obama amerikai elnök sem – hangoztatta még május végén Boris Johnson.

A londoni főpolgármester azt is megígérte, hogy nemcsak a páncélozott limuzin után járó tízfontos dugódíjat szedi be, hanem felhozza az elnöknek: az amerikai nagykövetség bizony kezdettől fogva kivonja magát a fizetés alól. A londoni belvárosra kiterjedő dugódíjat még Johnson elődje, Ken Livingstone vezette be 2003 februárjában. Eredetileg nyolc, idén év eleje óta tíz fontot kell fizetnie minden autósnak, aki hétköznap reggel hét és délután hat között a belvárosban tartózkodik. A nagykövetségek azonban – a diplomáciai mentességről rendelkező bécsi egyezményre hivatkozva – megpróbálják kivonni magukat a fizetés alól. Így az amerikaiak több mint ötmillió fonttal, az összes képviselet pedig 51 millió fonttal rövidítette meg eddig Londont.

A dugódíj bevezetésének hátterében a belvárosi autóforgalom csökkentése, a levegőminőség javítása, illetve a fővárosi beruházások finanszírozására szolgáló alap feltöltése állt. Nem csak London élt ezzel a megoldással: 2007-ben Stockholmban is bevezették a dugódíjat ( 6,5 euró), de a világelső e témában Szingapúr, ahol már 1975 óta korlátozzák így a belvárosba való bejhajtást. (Munkatársunktól)