Az ügyész választhat bírót?
„Az eljárásra az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész – Polt Péter legfőbb ügyész döntése alapján – az eljárás ésszerű időn belül való, illetve soron kívüli elbírálásának a biztosítása végett vádat emel” – ezt a passzust is tartalmazza az a törvénymódosító javaslat, amely a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozna, s amely átfogóan módosítaná a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás egyes szabályait. Az indítványt tegnap délben az alkotmánybírónak jelölt Balsai István (Fidesz) vezette alkotmányügyi bizottság tette le a T. Ház asztalára.
Az Országgyűlés a – házszabálytól eltérve – már kedd késő este megkezdte az ominózus módosítás tárgyalását és hajnali háromnegyed hatkor fejezte be. Balsai István a Népszabadságnak azt mondta: „a jogszabálynak is megfelelő munkaanyagot” az ügyészségen készítették el. De az ügyészségnek nincs törvény-előterjesztési joga, ezért jegyzi azt a parlament alkotmányügyi bizottsága. A bizottsági elnök szerint nincs ebben semmi különös, hiszen az ügyészség az igazságszolgáltatás része, és az ügyészséget érintő szakmai kérdésekről, eljárások felgyorsításáról van szó. Balsai István szerint az sem rendkívüli, hogy nem a kormány, illetve az igazságügyi tárca készítette a javaslatot.
„Hogy minél hamarabb, minél inkább képes legyen az igazság érvényesülni, hogy ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen Magyarországon” – így indokolta a T/3522-es számot viselő javaslatot Lázár János Fidesz-frakcióvezető egy tegnapi sajtótájékoztatón, emlékeztetve: a Fidesz fontos választási ígérete volt a közélet tisztaságát beárnyékoló visszaélések elleni fellépés, és minden, hivatali hatalmával visszaélő, gazdasági kárt okozó, bűncselekményben részt vevő közéleti szereplő megbüntetése. Az ilyen ügyek „megnyugtató” lezárását célozza az alkotmányügyi bizottság indítványa. A cél: az eljárások szakszerűbbé, átláthatóbbá tétele.
Az új kategória: a kiemelt jelentőségű ügyek csoportja, ezek esetén változna meg az eljárási rend. A jövőben ilyen kiemelt jelentőségű ügy lehet az összes hivatali visszaélés; a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, ha azok esetén a vélelmezett elkövető vagy részese volt önkormányzati képviselő, polgármester, országgyűlési képviselő, állami vezető, költségvetési, illetve közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója; a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények; a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése; a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmények; a pénzmosás; a különösen nagy, 50 millió forintot meghaladó bevételcsökkenést okozó, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás; de lehet kiemelt jelentőségű ügy vagyon elleni bűncselekmény is, ahogy a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárás esetén.
Lázár János is azt a passzust emelte ki tegnap „mint eljárási következményt”, hogy az ügyész maga döntheti el, melyik bíróságon emel vádat. „Ha a mai szabály szerint például a Fővárosi Bíróságon kellene vádat emelni, de annak jelenlegi leterheltsége kizárja azt, hogy belátható, ésszerű időn belül ítélet szülessen, az ügyész megtehetné, hogy más, illetékes megyei bíróságon, Békés megyében vagy éppen Győr-Moson-Sopron megyében emel vádat, hogy ne öt-tíz éven belül húzódjanak el súlyos ügyek” – hangoztatta a Fidesz-frakcióvezető, hozzátéve: polgári peres eljárások esetén a megyei bíróság hatáskörébe tartozó, 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére indított perek kiemelt jelentőségűnek minősülnének. Ezekben az esetekben a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított hatvan napon belül köteles lenne az első tárgyalást megtartani.
Lapunk felvetésére Lázár János nem cáfolta, hogy a kormány és a Fidesz által meghirdetett elszámoltatás miatt is kerül sor a „gyorsításra”. A módosítás nem lehet visszamenőleges hatályú, csak azokra az esetekre vonatkozhat, amelyekben még nem emeltek vádat – mondta Lázár.
A javaslat szerint más nyomozati, bírósági eljárási szabályok is változnak; az elrendelt őrizet 120 óra lehet. A tanú kihallgatásának 72 órán belül meg kell történnie. De a terhelt az első 48 órában nem találkozhat a védőjével. A kiemelt jelentőségű ügyben a tanú vallomása poligráf (hazugságvizsgáló) alkalmazásával is vizsgálható. Az óvadék összege pedig legkevesebb hárommillió forint lehet.