Így köti meg Orbán 10 kormány kezét
„Egy ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következő kormány kezét. És nem csak a következőét, hanem a következő tízét” – jelentette ki Orbán Viktor a hét végén a Kronen Zeitungnak adott interjúban a neki autoriter kurzust tulajdonító bírálatokra reagálva.
A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú osztrák bulvárlapnak az MTI jelentése szerint azt mondta: bizonyos dolgokban stabilitásra van szükség, amelyet meg lehet változtatni, de csak konszenzussal. Magyarországon a köztársaság legfelső hatalmi szerve továbbra is a parlament. És magas állami szervek vezetőit eddig is hosszú időtartamra nevezte ki az Országgyűlés. „Csak olyan kinevezéseket hajtottam végre, amelyekhez jogom volt. Olyan emberekkel, akik tönkretették az országot, nem akarok együttműködni” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szükségesnek tartotta megjegyezni: a kétharmados törvények gyakorlati, és nem ideológiai kérdéseket rendeznek.
Orbán osztrák lapnyilatkozatával elismerte: tudatosan lehetetleníti el, köti gúzsba gazdasági fronton a következő kormányokat.
A miniszterelnök május végén, egy, az Országházban rendezett uniós konferencián tudatta, mire készül; arról beszélt, a következő 15–20 évben azok a nemzetgazdaságok lesznek erősek Európában, ahol a politikai vezetés felértékelődik. „Stabil politikai és gazdasági struktúrákat kell létrehozni. Ezért ne lepődjenek meg, ha azt olvassák az újságokban, hogy a magyar gazdasági rendszer pilléreiről a magyar parlament kétharmados, azaz alkotmányos erejű törvényt alkot”.
S hogyan köti meg, a tervei szerint 40 évre a következő kormányok kezét? Szisztematikus kétharmados, Fidesz–KDNP-s jogalkotással. Ennek részletei a kormánypárti politikusok korábbi nyilatkozataiból egyértelműen kirajzódnak. E szerint:
- Sarkalatos törvényt alkotnak ősszel a nyugdíjrendszer, az adórendszer, a költségvetési gazdálkodás néhány alapvető szabályáról. „Erről nagyon sok vita lesz itthon és külföldön” – mondta Orbán Viktor.
- A Fidesz–KDNP által megszavazott Lázár–Balsai-féle alkotmánymódosítással alaptörvénybe foglalták: csökkenthető, szociális ellátássá alakítható, de akár meg is szüntethető az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás.
- Sarkalatos törvényt alkotnak a nyugdíjrendszerről, és biztosan a kétpilléres rendszert rögzítik – mondta Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár.
- Sarkalatos törvényt alkotnak a családok védelméről. A gyereknevelést beszámítanák a nyugdíjba; vagy úgy, hogy a gyermeknevelés növelné a szolgálati időt, vagy úgy, hogy a felnőtt gyermekek által fizetendő személyi jövedelemadó bizonyos részét a szülők nyugdíjához adnák –mondta Harrach Péter, KDNP-frakcióvezető.
- Az adózásról szóló sarkalatos törvénybe (amelyre a 2012. január 1-jével életbe lépő alkotmány is hivatkozik), beemelik a mostani adórendszer kulcselemét: „a magyar személyijövedelemadó-rendszer arányos”. De rögzítenék a 16 százalékos személyi jövedelemadót is mint maximális kulcsot – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
- Az új „húsvéti” alkotmány szerint fennmarad az Alkotmánybíróság költségvetést és adószabályokat érintő jogkörének a szűkítése.
- Az új, „húsvéti” alkotmány szerint „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg”.
- Az új „húsvéti” alkotmány szerint, amíg az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Ettől „csak különleges jogrend idején”, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
- Az új „húsvéti” alkotmány szerint a Költségvetési Tanács vétót emelhet, ha nem látja biztosítottnak, hogy az államadósság mérséklődik, vagy legalábbis nem emelkedik. Ha pedig március 31-ig nincs elfogadott költségvetése az országnak, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. A Tanács működésének részletszabályait is kétharmados törvényben rögzítik. (A tanács tagjai: az államfő által a cikluson túl nyúlóan, hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke.)
- Sarkalatos törvény születik az Állami Számvevőszékről. Az ÁSZ elnökére a miniszterelnök tett javaslatot, és a parlament kétharmados többséggel 12 évre a Fidesz parlamenti képviselőjét, Domokos Lászlót választotta meg.
