Buzikat nem látok
Hasonlóan fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is 2007. március 15-én, amikor a Magyar Köztársaság egyenrangú állampolgárainak tekintette a melegeket összetartozásunk hangsúlyozásával: „önmagában valakinek a szexuális érdeklődése ne fossza meg őt attól, hogy a magyar nemzeti közösség egyenrangú, becsületes, értékes tagjának tarthassa magát”. Míg azonban akkor a bejegyzett élettársi kapcsolathoz elvezető jogalkotási folyamat nyitányaként hivatkozott a miniszterelnök egyenrangúságunkra, Németh Attila ellenkezőleg, egy jelenleg sem egyenjogú és további jogfosztása elé néző, éppen az ellen tiltakozó kisebbséget lát egyenrangúnak.
„Az egyes uniós tagállamok aszerint engedélyezik az azonos neműek házasságát, hogy helyi civil mozgalmaik mennyire tudják ezt a szélesebb közvéleménnyel elfogadtatni. A gyülekezési jog viszont évszázadok óta az egyik legfontosabb alapjog, amelynek korlátozására csak valamely más alapjog védelme adhat indokot. Ebben nem lehet vita” – fogalmazott meg Szájer József, az alkotmányszövegező bizottság elnöke az év elején egy látszólag következetes, konzervatív álláspontot a melegfelvonulás útvonalának meghosszabbítását megtiltó rendőrségi határozat hírére. Valóban, a kialakult társadalmi viszonyokhoz végsőkig ragaszkodó hagyománytisztelet csak akkor engedjen a változást követelőknek, amikormár jelentős társadalmi többség sorakozott fel mögöttük. Azonban a melegházasság egy kisebbség érdeke. Vajon jogos elvárás-e, hogy egy jogegyenlőségéért küzdő, elnyomott kisebbség önerejéből fogadtassa el emancipáció jának szükségességét a többséggel?
A Népszabadságban május 10-én A melegeket még a romáknál is jobban utálják Magyarországon címmel megjelent kutatás eredménye szerint a magyarok a vizsgált kisebbségi csoportok közül leginkább a melegeket utasítják el, még a romáknál is nagyobb távolságot tartanak tőlük. A válaszadók 67 százaléka elutasítja, hogy közeli hozzátartozója meleg legyen, 65 százalék, hogy közeli barátja legyen az. 46 százalék nem szeretné, ha a szomszédjába költözne, 37 százalék pedig elutasítja, hogy ilyen identitású munkatársa legyen. Ők azok az emberek, akiknek a jelentős többségét kellene meggyőznünk arról, hogy támogassák a melegek házasságát. Meggyőzésük egyik leghatásosabb eszköze pedig, egy másik felmérés eredménye szerint, éppen a jogalkotás lenne: Szetey Gábor sokat hangoztatott érve szerint a 2004-ben hatalomra került spanyol szocialisták a lakosság mindössze 36 százalékának támogatása mellett harcolták ki a melegek jogegyenlőségét, hogy aztán ennek támogatottsága a törvény hatálybalépésekor meghaladja az 50 százalékot, azóta pedig elérje a 66 százalékot.
Szájer József azonban, az új alkotmány szövegezőjeként nem csupán ezért kér lehetetlent. „Nem egy szégyenlős alaptörvény, amely az átmenetiséget hangsúlyozza, hanem immár szeretne hosszú távú szabályokat rögzíteni” – jelentette ki az egykori Magyar Köztársaság április 18-án elfogadott alaptörvényéről, amelynek L) cikk 1) bekezdése szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”. A későbbi törvényi változások elé tehát a legnagyobb akadályt őmaga állította, amikor segédkezett abban, hogy a tiltást a legnehezebben megváltoztatható törvénybe foglalják bele: az alkotmányba. A melegházasság tiltásának ezzel a formájával Európában eddig csak Szerbia, Bulgária, Ukrajna, Moldávia, Fehéroroszország, Litvánia és Lettország próbálkozott, tehát ez a lépés kulturálisan a balkáni és a volt szovjet tagköztársaságokhoz közelíti Magyarországot. Az azonban példátlan, hogy egy ilyen retrográd lépésre az azonos neműek párkapcsolatát államilag nyilvántartó és elismerő, viszonylag haladó szellemiségű bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése után kerüljön sor.
„Tartózkodnék attól, hogy politikai véleményt fogalmazzak meg, mi szeretnénk civil keretek között tartani ezt a tiltakozást” – mondta Né meth Attila az alaptörvény diszkriminatív rendelkezése ellen tiltakozó Nyilatkozat az Egyenjogúságért csoport nevében egy rádióadásban, majd azzal folytatta, hogy „ez nem kormányellenes megmozdulás vagy tüntetés szeretne lenni, sokkal inkább az alkotmánytervezet egy bizonyos passzusa elleni tiltakozás”. Néhány nap múlva pedig azt olvashattuk a Meleg Egyenjogúságért Koalíció sajtónyilatkozatában, hogy „Az LMBT közösség tagjai nem lehetnek semmilyen szavazatszerző politika kereszttüzében. Visszautasítunk minden olyan politikai cselekvést, mely ideológiai alapon közelíti meg a kérdést.”
A Nyilatkozat az Egyenjogúságért azonban olyan politikai állásfoglalás, amely ideológiai alapon közelíti meg a melegek egyenjogúságának kérdését. Bevezetése szerint „Mi,... mint a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata által ígért nagy remények végrehajtásában... akadályozott honfitársai”,majd a szöveg a biztonság kedvéért ismételten hivatkozik a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatára, „a Magyar Köztársaság által aláírt és elismert egyéb jogvédő szerződések és megállapodások” között, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával egy sorban. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata a politikai közösséget régóta súlyosan megosztó, ideológiai jellegű kérdésekben foglal el határozott álláspontot, tartalma szerint ideológiai deklarációnak tekinthető, amely így csak a kormányoldalhoz tartozókban kelthet olyan „nagy reményeket”, amelyek végrehajtása során a nyilatkozatra mint emberi jogaik egyik zálogára tekinthetnének.
Az április 8-i sajtónyilatkozat ugyanezen a politikailag elkötelezett nyelvezeten szólal meg: „A Meleg Egyenjogúságért Koalíció sajnálatosnak tartja, hogy civil egyeztetés és politikai érdekképviselet hiányában az alkotmánytervezet nem nevesíti a szexuális orientáció alapján való megkülönböztetés tilalmát... Még inkább sérelmezi, hogy a politikai döntéshozatalba delegált ellenzéki képviselők közül is csupán egy képviselő tett javaslatot az alkotmányozás során az LMBT közösség diszkriminatívmegkülönböztetése ellen.” Senki sem állíthatja, hogy az alkotmányozási folyamatot bojkottáló, abból kivonuló ellenzéki képviselőket nagyobb felelősség terhelné ezért a szexuális kisebbségeket diszkrimináló alkotmányért, mint az azt megszövegező, beterjesztő és megszavazó fideszes képviselőket, anélkül, hogy ezzel ne tenne politikai szolgálatot a Fidesznek.
A melegek egyenjogúsága mindaddig pártpolitikai kérdés, amíg a törvények megváltoztatását kívánjuk az országgyűlési képviselőktől, és rajtuk keresztül a pártjaiktól. A melegmozgalomnak éppen ezért nyitottnak kell lennie minden olyan politikára, amely az egyenjogúságunkat kívánja előmozdítani, és bírálnia kell minden olyan politikát, amely akadályokat gördít ennek útjába. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, akár csak a bennünket hátrányosan megkülönböztető alaptörvény egy pártnak, a Fidesznek az ideológiája jegyében született. Minden bírálat, ami ezt az alaptörvényt éri, egyúttal a párt ellen is irányul. Nem lehet ennek az ideológiának egyetlen passzusát kritikával illetni, miközben még ezt a gondosan kiszámított kritikát is megpróbáljuk sanda politikai szolgálatokkal ellensúlyozni! Ez a kormányzó erőnek nem elég, amint azt még a követeléseinkre leginkább nyitott képviselője, Szájer József is érthetően tudtunkra adta, és amint az világosan kiderült az alaptörvény elleni tiltakozásunk hatástalanságából is. Arra azonban nagyon is alkalmas, hogy önmagunkat hiteltelenítsük el vele, miközben feleslegesen osztjuk meg a melegházasság támogatóit és idegenítjük el magunktól a szabadságunkat egyre fontosabbnak tartó ellenzéki pártokat is.
Ez az alaptörvény nemcsak a melegektől akarja elvenni, szándéka szerint hosszú időre a szabadság reményét, de el akarja venni a teherbe eső nőktől, a gyermeküket egyedül nevelőktől, romáktól, munkavállalóktól, bíráktól, nem vallásosaktól vagy kisegyházak híveitől és még sok más állampolgártól is. Ők azok, akikkel együtt esélyünk lehetne arra, hogy olyan gyorsan bukjonmeg ez az alaptörvény amögötte álló párttal és ideológiájával együtt, ahogyan az egy parlamenti demokráciában csak elképzelhető. Ehhez egyenes beszéd kellene és összefogás az elégedetlen társadalmi csoportokkal, ahelyett hogy megpróbáljuk a Fidesz-szavazókat is odacsalogatni a mi egyetlen paragrafusunk elleni tiltakozás mellé.
