Több ponton kritizálják az új alkotmányt

Számos ponton komoly kritikával illeti a 2012. január 1-jén életbe lépő új magyar alkotmányt a velencei bizottság véleménytervezete. Az Európa Tanács alkotmányozási ügyekért felelős tanácsadó testülete bírálja a preambulum egyes pontjait, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását és a Költségvetési Tanács szerepét is. A dokumentum azt is kifogásolja, hogy túlságosan sok kérdést kell sarkalatos törvényben szabályozni, ami a jelenlegi kormánypártok hatalmának bebetonozását jelentheti.

A bizottság márciusban a magyar kormány kérésére már foglalkozott a még csak készülő alkotmány egyes pontjaival. Akkor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes három kérdésben kérte ki a független szakértői testület véleményét, amely keményen bírálta az alkotmányozási folyamat átláthatatlanságát és gyorsaságát, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását. A jelentés elkészítésére az Európa Tanács kérte fel a testületet az új alaptörvény elfogadása után.

A velencei bizottság két szakértője, Thomas Markert és Artemiza Chisca május 17–18-án tett látogatást Budapesten. Ekkor egyeztettek Navracsics Tiborral, de Mesterházy Attila MSZP-elnökkel és más szocialista politikusokkal is. A dokumentumot a velencei bizottság június 17–18-i plenáris ülésén fogadják el.

A harmincoldalas dokumentum bevezetésében a velencei bizottság úgy fogalmaz: aggódik amiatt, hogy „az új alkotmány számos fontos eleme – mint például a sarkalatos törvények széles körű alkalmazása, a preambulumban található vitatott megállapítások vagy a Költségvetési Tanácsot érintő rendelkezések, az önálló szabályozószervek, az Alkotmánybíróság összetétele, a köztársasági elnök kinevezése és hatáskörének korlátozása – egy arra irányuló kísérlet jele lehet, melynek során a jelenlegi kormányerők igyekeznek megerősíteni intézményes hatalmukat és politikai lehetőségeiket”. A szervezet megemlíti, hogy az alkotmányozási folyamatban nem vett részt az ellenzék, ám üdvözlik, hogy budapesti tárgyalásaik során úgy értesültek, hogy a további törvényhozási feladatokban minden párt közreműködik.

A dokumentum számos pontján visszaköszön az a kritika, hogy túl sok kérdést hagy a sarkalatos törvényekre az alkotmány. Szerintük ez a demokrácia alapjait ássa alá, mivel „minél több kérdést utalnak a kétharmados törvények körébe, annál kisebb jelentősége lesz a választásoknak a jövőben, és annál több lehetősége van a jelenlegi kormánytöbbségnek arra, hogy bebetonozza saját politikai preferenciáit és az ország jogi berendezkedését”. A családjogi és adóügyi szabályokat például az egyszerű többséggel hozott törvények közé sorolná a bizottság. Mindeközben olyan területek, mint az igazságszolgáltatás szabályainak megfogalmazása, egyelőre túl homályos, miközben a szakértők szerint ezek fontossága indokolná, hogy az alkotmány részletesen szabályozza őket.

A legrészletesebben az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását kritizálja a bizottság, amely a dokumentumban kétszer is felhívja rá a figyelmet, hogy az alapvető jogok védelme nem lehet csupán másodlagos a költségvetés és a hiány mögött. A dokumentum ezzel kapcsolatban megemlíti a 98 százalékos különadót is. A szerzők súlyos problémának látják azt is, hogy a Költségvetési Tanács mint nem választott, ám több parlamenti ciklusra kinevezett szervezet vétójoggal rendelkezhet a költségvetéssel kapcsolatban, és reményüket fejezik ki, hogy a gyakorlatban a szabály csupán azt jelenti majd, hogy a testület részt vesz a büdzsé előkészítésében.

Kemény szavakkal ítéli el a jelentés a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés alkotmányba iktatását is. Két másik, nemzetközi jogvédő szervezetek által gyakran kritizált kérdésben azonban nem találtak kivetnivalót: a bizottság szerint a házasságot mint férfi és nő életközösségét meghatározó bekezdésből nem következik az azonos neműek házasságának tilalma. A dokumentum szerint emellett abból, hogy az alkotmány szerint a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, nem vezethető le az abortusz tilalma. Pozitívan értékelték a vallásszabadságról és az egyházak szerepéről szóló cikkelyt is.

A bizottság története

Az Európa Tanács mellett tanácsadó testületként működő velencei bizottság neve csupán „becenév”, hivatalos megnevezése Jog a Demokráciáért Európa Bizottság. A választás azonban nem véletlen: az 1990-ben alapított, ma már 57 tagállamot számláló szervezet az olaszországi Velencében jött létre, és máig ott ülésezik, évente négyszer.

Eleinte feladata az volt, hogy segítse az egykori szovjet blokk országait az alkotmányozási folyamatban, ma már azonban ennél szélesebb a tevékenységi köre. Nemzetközileg is elfogadott tanácsadó szervezet lett, amely alkotmányozással és ahhoz szorosan kapcsolódó szabályozással (választási vagy kisebbségügyi törvényekkel) kapcsolatban segíti tagállamait. A velencei bizottság tanácsai nem kötelezik semmire az országokat, ám az államok legtöbbször megfogadják azokat. A szervezet az alkotmányt előkészítő tagállam, az Európa Tanács vagy más, vele együttműködő nemzetközi szervezet felkérésére is készíthet véleményeket. A folyamat során ellátogat a vizsgált országba, ahol találkozik az alkotmányozási, törvényhozási folyamat résztvevőivel.

Az új alkotmány elfogadása után a kormánypárti képviselők a jobbikosokkal elénekelték a Himnuszt FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Az új alkotmány elfogadása után a kormánypárti képviselők a jobbikosokkal elénekelték a Himnuszt FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.