Dienes-Ohm jelöléséhez a KDNP ragaszkodott, hiszen tavaly azért nem választották alkotmánybíróvá, mert a Fidesz, illetve a miniszterelnök „előhúzta a kalapból” Stumpf Istvánt, egykori kancelláriaminiszterét. És Bihari Mihály mellett ő került a taláros testületbe. Lapunknak egy fideszes forrás azt mondta, Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos a „tartalékos”.

Az új alkotmány szerint 11 helyett 15 fős lesz az Alkotmánybíróság létszáma. És az új alkotmánybírákat és az Alkotmánybíróság elnökét a mostani 9 év helyett már 12 évre választják. Az alkotmánybíróság tagjait jelölő parlamenti bizottság kormánypárti többségű, így a Fidesz és a KDNP nyilván „átviszi” a jelöléseket, hiszen rendelkezik a megválasztásukhoz szükséges kétharmados többséggel.

Az is bizonyossá vált, hogy Paczolay Péter maradhat az Alkotmánybíróság elnöke. A Fidesz-elnökség kedd esti tanácskozásán ugyanis ez az álláspont alakult ki. Az ülésen Orbán Viktor is jelen volt. A miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint korábban „szívesen látta volna” egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt az AB élén, de forrásaink azt a véleményt fogalmazták meg: úgy tűnik, mégis Paczolay Péter mellett teszi le a voksot. Arra, hogy ki lesz az AB elnöke, azért is irányul különös figyelem, mert a Lázár–Balsai-féle alkotmánymódosítás – amit a T. Házban hétfőn megszavazott a Fidesz–KDNP kétharmaddal –, nemcsak azért vert nagy hullámokat, mert a korkedvezményes nyugdíjazást megszünteti, hanem mert arról is szól: az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem a taláros testület választja meg saját soraiból, hanem az Országgyűlés, mégpedig kétharmados többséggel. Vagyis az lesz AB-elnök, akire a miniszterelnök rábólint, és akit a Fidesz, illetve a KDNP megszavaz.

Az új alkotmány szerint 11-ről 15 főre emelkedik az Alkotmánybíróság létszáma, az elnököt pedig az Országgyűlés választja meg