Szijjártó kedden Jóri személyes ambícióival magyarázta, hogy az adatvédelmi biztos a napokban olyan állásfoglalást adott ki, amely szerint a Szociális Konzultáció 2011 keretében végzett adatkezelés sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt, ezért a visszaküldött kérdőíveken fellelhető összes személyes adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni. Szijjártó emlékeztetett rá: az új alaptörvény a jelenlegi négy helyett egy ombudsmanról „beszél”, és „jól látható, hogy Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően”.

Jóri – miként arról korábban a Népszabadság beszámolt – lakossági panaszok alapján kezdett vizsgálódni a Szociális Konzultáció 2011 kérdőíveivel kapcsolatban. Állásfoglalása szerint a Szociális Konzultáció nál alkalmazott kérdőívek megszemélyesítettek, azaz például a rajtuk lévő vonalkód alkalmas lehet a válaszadók azonosítására, így feldolgozásuk személyes adat, azon belül is a politikai nézetre vonatkozó különleges személyes adat kezelésének minősül. Politikai véleménynyilvánításnak minősül már önmagában az a tény is, hogy valaki részt vett-e a szociális konzultációban, vagy sem. Politikai véleményre vonatkozó személyes adatok kezelésére azonban a törvény igen szigorú követelményeket ír elő: kizárólag időlegesen és egy másik alapjog gyakorlásához kötötten, szigorú garanciák mellett lehet nyilvántartani.

Jóri állásfoglalásában rámutat: a választópolgárok véleményének megismerése amagyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül, amelynek szabályait külön törvény szabályozza. A vonalkódos szociális kérdőív nem felelmeg a közvélemény-kutatásokra vonatkozó törvényi szabályozásnak. Leginkább azért nem, mert a felső részén található vonalkód személyhez kapcsolhatóvá tesz minden egyes kérdőívet. Korábban éppen Szijjártó érvelt a vonalkód mellett, amikor azt nyilatkozta a Népszabadságnak: így kívánják megakadályozni, hogy „az állampolgár nevében más valaki válaszoljon a feltett kérdésekre”. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a vonalkód szerinte is alkalmas az egyes válaszadók egyedi azonosítására. Jóri vizsgálata kezdetén lapunknak nyilatkozva Szijjártó nem tért ki arra, miért fontos egy véleményfelmérő „konzultáció esetében”, hogy a válaszok és a válaszadók közvetlenül is összekapcsolhatók legyenek, és egy szóval sem tett említést arról, hogy azok adattartalmát előzetesen az adatvédelmi biztossal egyeztették volna.

Jóri – Szijjártó állítását cáfolandó – közleményében azt írta: a szociális konzultáció kérdőíveinek kiküldése előtt egyszer találkozott a leveleket kiküldő és a visszaérkező válaszokat feldolgozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) illetékeseivel. A május 5-i találkozón a hivatal vezetője azt közölte Jórival, hogy a kérdőívek már elkészültek, „azok módosítására már nincs lehetőség”. Ennek ellenére – vagy talán épp ezért – a postázásra váró kérdőíveket nem mutatták meg az adatvédelmi biztosnak. Jóri közleményére közleményben reagált a Miniszterelnökség. Konkrét időpontokmegjelölése nélkül azt írták, hogy a KEKKH vezetője és munkatársai összesen három alkalommal tájékoztatták az adatvédelmi biztost és munkatársait az ügyben, s ők egyszer sem emeltek kifogást a kérdőívekkel kapcsolatban.

Schiffer feljelentése

A szociális kérdőív adatkezelési eljárása miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője a személyes adattal való visszaélés, és az arra való felbujtás miatt fordult a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz.