Pankráció a birkalegelőn: két cég háborúja az állami földekért
Pedig a magyar állam tulajdonában lévő mintegy 500 hektáros területen nincsenek értékes nyersanyagok, fák vagy jó minőségű szántók. Meglehetősen hitvány rétek és kaszálók sorakoznak a Szentgálhoz tartozó Molnár-tanya környékén. A szóban forgó bakonyi legelőkről a szakemberek úgy tartják: hektáronként legfeljebb 3-5 birka eltartására alkalmasak. Két szomszédos állattartó cég mégis valóságos háborút vív az állami földek használatáért.
Jogilag tisztának tűnik a helyzet: 2007-ben a Molnár-tanya szomszédságában (a Ruder-majorban) telephellyel rendelkező Imár Bt. előbb ideiglenes, két évvel később pedig – egy nyílt pályázatot megnyerve – húszéves határozatlan idejű földhasználati szerződést kötött a magyar állammal az említett földek haszonbérletére. Csakhogy ezek a szerződések valósággal „foglyul ejtették” a Molnártanyán működő cégeket, amelyek korábban kizárólagosan használták a szóban forgó állami földeket, ám a változással elveszítették a birkalegeltetéshez nélkülözhetetlen legelőket.
– Vannak saját tulajdonú és bérelt földjeink a tanyától távolabb, de a telepet körbezárják az állami ingatlanok – mondja Balogh Gizella, a Molnár-tanya jelenlegi bérlője, a több száz birkát tartó Bergsaft Bt. vezetője. – Ha akarnánk, sem tudnánk másfelé terelni az állatainkat, mint az állami földeken keresztül.
A Molnár-tanya körüli 500 hektárt korábban éveken át a német tulajdonban lévő Magro Kft. bérelte az államtól. Ennél a cégnél dolgozott alkalmazottként a roma származású Balogh Gizella az édesapjával és a testvérével. A Magro Kft. ellen azonban felszámolás indult, a cég nem fizette a haszonbérleti díjat, így 2006-ban megszűnt az állammal kötött szerződése. A német tulajdonos bérbe adta a Molnár-tanyát a Balogh családnak, a birkákat pedig eladta a Balogh Gizella által alapított Bergsaft Bt.-nek.
– Biztos voltam benne, hogy az újonnan létrehozott cég tovább bérelheti majd az államtól a legelőket – mondja az asszony. – Ezen múlik a megélhetésünk, rétek és kaszálók nélkül nem lehet birkát tartani.
A Nemzeti Földalap azonban 2007 nyarán nem Baloghéknak, hanem a földekre szintén igényt tartó Imár Bt.-nek adta az ideiglenes földhasználati jogot. A döntésben feltehetőleg szerepet játszott, hogy a Bergsaft Bt.-hez számos szállal kapcsolódó Magro Kft. önhibájából veszítette el a földhaszonbérletet. Balogh Gizella úgy véli, az Imár Bt.-nek az 500 hektárra kizárólag a földhasználat után járó állami támogatás megszerzése miatt volt szüksége.
Csomai Géza, az Imár Bt. vezetője megkeresésünkre írásban fogalmazta meg az üggyel kapcsolatos észrevételeit. Balogh Gizella szavait cáfolva például azzal érvelt, hogy a cégének 2007-től az állattartás folyamatos fejlesztésével ténylegesen szüksége lett a szóban forgó állami földekre.
A Nemzeti Földalap 2007-es döntése gyakorlatilag belekódolta a szituációba a régi és az új földbérlő közötti konfliktusokat. Erre nagyon hamar sor is került, miután Baloghék –más megoldás nem lévén – ráterelték a birkáikat az állami területekre. A vitákból hamar veszekedések lettek, 2008-tól kezdve pedig állandóvá váltak a fizikai atrocitások. A tettlegességig fajuló összecsapások miatt mindkét oldal a másik felet okolja. A Veszprémi Rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint az elmúlt három évben összesen 9 nyomozás indult a két cég közötti elmérgesedett helyzet miatt a gazdák, illetve egyes családtagjaik és alkalmazottaik ellen – elsősorban rongálás, lopás, súlyos testi sértés és zaklatás gyanújával.
A kívülálló számára megítélhetetlen, hogy melyik felet terheli nagyobb felelősség a háború miatt, hiszen eddig csupán egyetlen büntetőeljárás zárult le jogerősen, abban is felmentették az Imár Bt. garázdasággal vádolt juhászait. Két ügyet jelenleg első fokon tárgyal a bíróság – ezekben Baloghék ülnek a vádlottak padján garázdaság és lopás vádjával –, a többiben bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában menet közben lezárták a nyomozást.
Csomai Géza ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak büntetőeljárások indultak a legelőügyben: a szentgáli jegyző például az Imár Bt. kérelmére birtokvédelmi eljárás keretében eltiltotta a Bergsaft Bt.-t az állami földek használatától, és ezt a határozatot a bíróság jogerősen is jóváhagyta. Ezenkívül az Imár Bt. kártérítési pert is indított Baloghék ellen, ám ez még nem zárult le.
Balogh Gizella szerint a háborút csak akkor lehetne befejezni, ha az állam felbontaná az Imár Bt.-vel 2009-ben kötött haszonbérleti szerződést, és új pályázatot írnának ki a földhasználatra. Információink szerint egyébként a Nemzeti Földalapnál fontolgatják is ezt a lépést, pontosabban készek felülvizsgálni a két évvel ezelőtt megkötött kontraktust. Felvetettük Balogh Gizellának,hogy többféle megoldás is kínálkozik a helyzet megoldására, így például eladhatnák a birkákat, esetleg vásárolhatnának máshol egy tanyát, vagy profilt is válthatnának, hiszen például egy pulykatelep üzemeltetésére a Molnár-tanya legelők nélkül is alkalmas lenne.
Balogh Gizella szerint azonban számukra egyik út sem járható, mivel kizárólag a birkatartáshoz értenek, egy másik tanya megvásárláshoz vagy a profilváltáshoz pedig nincs megtakarított pénzük, és hitelt sem tudnának felvenni.
– Nem akarunk semmi mást, csak dolgozni – mondja Balogh Gizella. –Hányszor hallani, hogy a romák nem szeretik a munkát, tőlünk meg el akarják venni a kenyerünket. Az apámmal és a testvéremmel együtt még soha egyetlen fillér segélyt sem vettünk fel, romaként napi 14-16 órát dolgozunk. Most sem pénzt kérünk, csak egy kis segítséget.
