Az ideológiai kérdés ennél nehezebb ügy: 2,5 millió szavazat tavaly már volt, de Orbán is tudja, hogy ez a szavazatmennyiség nem kizárólag a középosztályból jött, hanem azon rétegekből, amelyek az előző nyolc évben csalatkoztak: a Fideszre szavaztak a nyugdíjasok, mert bíztak benne, hogy valóban megőrzik legalább a nyugdíjak reálértékét, rájuk a kisfalvakban élők, mert megvédik őket a cigányoktól, rájuk a cigányok, mert megóvják őket a szélsőjobbosoktól, rájuk a fiatalok, mert jövőt biztosítanak nekik, rájuk a lakótelepeken élők, mert akkor kevesebb lesz a rezsi, a fűtésszámla, a rendőrök, mert rájuk egy erős kormánynak biztosan nagy szüksége van, rájuk szavazott, aki élt és mozgott, továbbá hajlandó is volt elmenni szavazni – így lettek 2,5 milliónyian, ami bőven elegendő a választás megnyeréséhez, pláne úgy, hogy égen-földön nem tűnt fel ellenfél.

Ezt az ellenfél nélküliséget láttatja Orbán Viktor előszeretettel társadalmi szerződésnek a szegények és a középosztály, valamint a középosztály és a felső osztály között, de ez az állítás már a kezdetekor, az úgynevezett szociális népszavazás idején is velejéig hamis volt. Mert köttetett ugyan társadalmi szerződés, valóban, csakhogy nem a vizitdíj vagy a tandíj, hanem Gyurcsány Ferenc és kormánya ellenében.

A Fidesznek most azonban el kell számolnia: az úgynevezett társadalmi szerződést minden fél érvényesíteni szeretné.

Benyújtanák a számlát az orvosok, a tanárok, a rendőrök, a tűzoltók, a pályakezdők és a pályafutásuk végén lévők, de csak a semmit markolják, mert nem lehet annyi pénzt előteremteni, amennyiből a középosztályt legalább az ígéret szintjén jól lehet lakatni. Így Orbán kétségbeesett erőfeszítéseket tesz: gesztust a közép felé a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételével, de ez csak szűken hat, miközben megpróbál valahogy minél több pénzt besöpörni, amennyit és amint lehet. És ki kételkedne abban, hogy igen, igaza van a Fidesz-kormánynak, valóban szükséges felülvizsgálni a kedvezmények és kedvezményezettek körét, csakhogy a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás rombol, erődemonstrációnak ugyan nem utolsó, de erőt épp azokkal szemben mutat föl, akiket támogatna.

Így aztán ahelyett, hogy a középosztályt erősítené, sokkal inkább a szegénység felé taszítja azokat, akik eddig megkapaszkodtak valahogy az alsó középosztály életnívóján.

A miniszterelnök csapdában van. A 2,5 millióból egymillió lassan már odaveszett, és bár magukat hergelik azzal, hogy ez a tömeg nem csapódott senkihez, arra, hogy sosem lesz valódi ellenzék, hosszú távon nem lehet alapozni. A kiábrándultakat előbb-utóbb valaki összegyűjti. És azokra „utazik” majd, akiket most a Fidesz eltaszít. Az alsó középosztályból kizuhanókra, a szegényekre. Úgy tűnik, ez elég nagy tömeg lesz.

Már most több mint 2,5 millióan vannak.