Elvehető nyugdíj
A miniszterelnöki szóvivő még a szavazás előtt újságírók előtt azt mondta, egyes érdek-képviseleti vezetőknek sokkal fontosabb „saját pecsenyéjük sütögetése”, mint a normális együttműködésre irányuló tárgyalás a kormánnyal. „A hivatásos állomány képviselete nem lehet bohóctréfa, családok, emberek tízezreinek életével bohóctréfát űzni az egészen egyszerűen ízléstelen dolog” – fogalmazott. Szijjártó Péter elmondása szerint a múlt heti egyeztetésen volt olyan szakszervezeti delegált, akinek „a miniszterelnökkel szemben az volt az egyetlen megszólalása, hogy akkor jöjjön ki a miniszterelnök, és a téren mondja el mindezt”. Kérdés persze, hogy akkor mi szükség van a szakszervezeti vezetőkre és az egyeztetésre –jegyezte meg, hozzátéve: erre mondta Orbán Viktor, hogy „az ilyenhez majd keressék meg a bohócügyi államtitkárt”.
Az MSZP szerint a semmisségi törvény elfogadásakor a kormánytöbbség „erkölcsi értelemben alázta meg a rendvédelmi állományt”, most pedig „anyagilag alázzák meg őket” – mondta tegnap a szavazás előtt Harangozó Tamás. A szocialista politikus úgy vélte: ha a parlament elfogadja a korhatár előtti nyugdíjak megvonását, csökkentését és szociális ellátássá alakítását lehetővé tévő alkotmánymódosítást, végképp értelmét veszti a kormány és a rendvédelmi szakszervezetek további tárgyalása. A kormány eddig sem tárgyalt, hanem diktátumokat adott a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek – tette hozzá. Az MSZP szolidáris a rendvédelmi szakszervezetekkel, és egyeztetésre hívja az érdekképviseleteket, hogy közösen fogalmazzák meg azokat az alapelveket, amelyeket az MSZP később, akár kormányon is képviselhet –mondta az MSZP-s politikus, a célok között megemlítve a visszamenőleges hatály tilalmát és a szolgálati nyugdíj rendszerének fenntartását – ennek részleteiről lehetségesnek nevezte a tárgyalást.
A Jobbik diszkrimináció miatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, ha megvonják a rendvédelmi dolgozók nyugdíját – jelentették be tegnap, még a szavazás előtt.
15 tagú lesz az AB
Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (AB), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke. Az Országgyűlés hétfőn 257 igen szavazattal, 99 ellenében megszavazta Lázár János és Balsai István (Fidesz) alkotmánymódosító indítványát. Így az Országgyűlés az új alkotmánybírákat még a nyári szünet előtt megválasztja, és július 31-ig a parlament kétharmados többséggel AB-elnököt is választ. Az új alkotmánybírák és az elnök mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.
