Beláthatatlan következmények
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megbízásából készült felmérés arra figyelmeztet: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége.
A 2003-as –Kemény István, Janky Béla és Lengyel Gabriella nevével fémjelzett – kutatás óta nem készült mélyreható, országos vizsgálat a cigányság helyzetéről. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézménye ezt a hiányt igyekezett pótolni.
A felmérés összegzése szerint becsülhetően mintegy 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. Megállapítható: minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az ötezer lakos alatti településeken.
A romák egészségi állapota összességében sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, várható élettartamuk is lényegesen alacsonyabb. A felnőttkorú roma népességben a teljes népességet meghaladó arányban élnek házasok és élettársi kapcsolatban élők. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb, a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régióban vannak. A cigány népességben a három- vagy többgyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot.
A legkevésbé iskolázottak kétharmada dolgozott már életében. A legalább szakképzettséggel rendelkezők körében 90 százalék azok aránya, akik életükben már dolgoztak. A jelenlegi mutatók lényegesen alacsonyabbak ennél, csak a szakképzettséggel rendelkezők körében haladja meg az 50 százalékot azok aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatási szintet, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy ők korábban már megjelentek a munkaerőpiacon. Rendkívül rosszak a foglalkoztatási mutatók is. A 16 és 64 év közöttiek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, 29%-a munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások felében legalább egy munkanélküli, 16 százalékában pedig több munkanélküli is él. Jelentős részük valamilyen ellátási formába „menekül”.