Ennek oka az, hogy a közgyűlésen született módosításokat még be kell vezetni a kontraktusba. A toronyházprojekt alapelve azonban már letisztult, s így a várossal napokon belül megállapodást kötő cég tulajdonosa, Komlós János nyilatkozott lapunknak a tervekről.

Tudni kell, hogy a 25 emeletes épületet a város már kétszer is eladta, ám hasznosítani egyik gazda sem tudta az ingatlant. Jelenleg a valenciai bejegyzésű Grupo Milton tulajdona a torony. Pécs önkormányzata Komlós Jánossal létrehoz egy kft.-t, amiben a városnak lesz többsége, s ez a cég veszi meg a magasház 70 százalékát, míg az épület 30 százalékát Komlós saját cége vásárolja meg. Ezt követően a két cég lebontja a tornyot, s a telek 70 százalékán megépül egy irodaház. A város és Komlós cége által épített házban kap helyet a pécsi önkormányzat valamenynyi olyan irodája, ami napi kapcsolatot tart a város lakóival. Ugyancsak idekerülnének a Pécsett irodákat bérlő, régiós kormányhivatalok. A terv célja, hogy minden Pécsett intézendő hivatalos ügy – adótól, az anyakönyvi kivonatig, egészségbiztosítástól a személyi igazolványig és a telekügyekig – egyetlen épületben letudható legyen.

Az irodaház végső mérete attól függ, hogy mennyi négyzetmétert igényelnek az oda beköltöző hivatalok. Jelenleg úgy tűnik, hogy az épület 18 emeletes lesz, a benne lévő hasznos alapterület pedig 17 ezer négyzetméter. Komlós szerint a ház – minden berendezéssel, bútorral és teljes számítógépparkkal együtt –megvalósítható 6 és fél milliárd forintból. A beruházást Komlós finanszírozza oly módon, hogy – hitelt felvéve – tagi kölcsönt biztosít a várossal közös tulajdonban lévő cég számára. A város az átadás pillanatában tulajdonosává válik az épületnek, kivásárolja Komlóst a közös cégből, s 30 év alatt vissza fizeti neki a tagi kölcsönt. A visszafizetés a bérleti díjból történik, s a felek megegyeztek abban, hogy az A kategóriás irodaházban egy négyzetméternyi terület havi bérleti díja nem haladhatja meg a 8 és fél eurót. A díj később az uniós inflációs rátával emelkedik.

Az előbbiekből kiszámítható, hogy Komlós 30 év alatt – mai áron – 13-14 milliárd forintnyi bevételt szerez a bérleti díj révén, s ez lényegesen alatta marad annak az összegnek, amennyibe neki kerül az építkezéshez szükséges banki hitel. Komlós azt állítja: így is megéri. A vállalkozó ugyanis az irodaház mellett, a lebontott torony helyén maradó telek 30 százalékán megépít egy szolgáltatóházat, s a Komlós tulajdonában lévő épületben éttermek, kávéházak, üzletek, bankok, ügyvédek, közjegyzők és műszaki szakemberek kínálják majd portékájukat és tudásukat az irodaház másfél-kétezer dolgozójának, illetve a naponta ideérkező 2-3 ezer ügyfélnek. A szolgáltatóházból befolyó pénz kiegyenlíti az irodaház bérleti díjából eredő mínuszt.

Komlós János biztos abban, hogy a város is jól jár. Az önkormányzat jelenleg tucatnyi belvárosi épületben tart fenn irodát, ezek karbantartása, felújítása, közműellátása drágább, mint a felépülő, modern házban. Ráadásul a város a felszabaduló ingatlanjait eladhatja, vagy bérbe adhatja.

A városházi ellenzék úgy látja, hogy az önkormányzat és Komlós János közt létrejövő ügylet nagyon hasonlít a Fidesz által elutasított PPP-projektek konstrukciójára. Komlós János ezt vitatja, szerinte a PPP-k támadhatóságát az úgynevezett rendelkezésre állási díj adja, mert abba a magánbefektetők – az önkormányzatok asszisztálásával – „becsomagoltak” eltúlzott költségeket, itt azonban erről szó sincs, a város egy számára roppant kedvező, nyomott bérleti díjból fizeti vissza a kölcsönt.

Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Komlós Jánost sokan a Fideszhez kötődő befektetőnek tartják. Az érintett erre azt feleli, hogy soha nem volt párttag, s a kívülállóknak minden lehetősége meglesz arra, hogy ellenőrizzék a beruházás korrektségét.

Megrozsdásodott acélbetétek

A toronyházat 1976-ban adták át, s akkor ez volt Közép-Európa legmagasabb lakóháza. A feszített vasbeton épületről 1989-ben kiderült, hogy életveszélyes, mert a ház stabilitásában fontos szerepet játszó acélbetétek egy kivitelezési hiba miatt megrozsdásodtak. A házat a város megerősítette 2003-ban, ám az épület nem alkalmas az irodaház funkciójára, mivel az emeletek belmagassága alacsony, s a falak hőszigetelése drágán megoldható. Az épületet 300 napon belül kezdik bontani: a betont emeletről emeletre haladva felszeletelik, és daruval hozzák le a földre. Robbantás nem jöhet szóba. A bontás 8-900 millióba kerül. Az új irodaház és a szolgáltatóház, valamint egy 1100 autót befogadó mélygarázs 2014 közepére készül el. A garázs is a város és Komlós János közös vállalkozásában épül meg 4 és fél milliárdért.

A pécsi toronyház – huszonkét éve lakatlan