Tegnap este a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete is bejelentette, hogy nem engednek a követeléseikből. Orbán Viktor kormányfő tegnap azt nyilatkozta, hogy emberséges módon, „de ezt a változást végig fogjuk csinálni, akkor is, hogyha egyébként nemcsak tüntetnek a házam előtt, hanem beköltöznek a hálószobámba”.

Az öregségi nyugdíjkorhatárnál fiatalabb egykori rendvédelmi dolgozók nyugdíjának mint szerzett jognak a megvonását teljesen elképzelhetetlennek tartják – hangsúlyozta Pongó. Erről Árok Kornélék is ugyanígy vélekednek, hiszen ha a nyugdíj helyébe keresetpótló támogatás lép, azt megadóztathatják, sőt bármikor csökkenthetik, vagy akár teljes egészében el is vehetik. Ezért kezdeményezték a Lázár–Balsai-féle alkotmánymódosítás korrekcióját, hogy garanciát kapjanak arra: ez nem fordulhat elő. A kérést a kormányoldal elutasította, miként azt is, hogy az életpályamodellel együtt tárgyaljanak minderről.

A korkedvezményes nyugdíj helyett az egyenruhások öt évvel korábban rendelkezési állományba kerülhetnének, 52. életévük betöltése után pedig könnyített szolgálatba kérhetik magukat. – Ez első pillantásra jó ajánlatnak tűnik – fogalmazott Pongó –, ám aki könnyített szolgálatba kerülne, annak a tényleges nyugdíjazásig egyetlen fillérrel sem emelkedne a fizetése. Félő, hogy ugyanez lenne a helyzet a rendelkezési állományba vett emberek esetében is. Miután a kormányfő kilátásba helyezte, hogy a nyugdíj megállapításakor éppen az utolsó tíz évet számítanák be legnagyobb súllyal, a szakszervezetek ezekkel a javaslatokkal sem tudnak egyetérteni.

A szolgálati nyugdíj megszüntetésével a rendvédelmi dolgozók nagyjából utolsó kedvezményét veszik el – hangsúlyozta az FRSZ főtitkára. Ennek hatása máris érzékelhető, hiszen csoportosan szerelnek le fiatal rendőrök, akik nettó kilencvenezer forintért ilyen kilátások mellett nem akarnak maradni. Mások még csak jelezték: amennyiben tényleg megszűnik a szolgálati nyugdíj, veszik a kalapjukat. A HTFSZ elnöke szerint hasonló a helyzet a tűzoltóságnál is, ahonnan ugyancsak sok pályakezdő, családalapítás előtt álló ember távozik.

A 42 ezres állományból ezernél alig több olyan rendőr van, aki a következő öt-tíz évben nyugdíjba vonulhatna, az FRSZ ezért sem érti, hogy miért olyan égető a nyugdíjrendszer átalakítása. Árok Kornél számítása szerint pedig a korkedvezményes nyugdíjakra kifizetett évi ötvenmilliárd mellett még ötvenmilliárdba kerülne, ha az 57 évnél fiatalabb nyugdíjasokat ismét szolgálatba állítanák, hiszen nekik fizetést kellene adni, járna a cafeteria, s az egyenruha sincs ingyen. A kilátásba helyezett változásoknak így a költségvetésre gyakorolt kedvező hatása is kétségesnek tűnik.

Ezzel kapcsolatban Árok Kornél álláspontja az, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása az egész magyar társadalomra hatással lenne. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szombaton tagadta ugyan, hogy bárki a nyugdíjak megadóztatását tervezné, a HTFSZ főtitkára emlékeztetett az Orbánnal folytatott múlt csütörtöki egyeztetésen elhangzottakra. A kormányfő akkor azt mondta: a korkedvezményekre vonatkozóan a rendvédelem terén kialakítandó új rendszer minden más szakma esetében irányadó lesz. Ebből szerinte elég egyértelműen következik, hogy az 57 évnél fiatalabbak nyugdíj helyett valamilyen más, adóköteles járandóságot kapnak majd.