Egyelőre nem tudni, mi történt, így persze az sem zárható ki, hogy Szima tényleg elkövetett valamilyen jogsértést. Az viszont bizonyos, hogy a hatalom hibázott. Az intézkedéssel ugyanis tényleg azt a látszatot keltik, hogy a nyomozó hatóság a társainál radikálisabb – sokak véleménye szerint már-már szalonképtelen – szakszervezeti vezetőre, aki nap mint nap konfrontál a hatalommal, éppen emiatt sújtott le.

A bűnüldözők nem először viselkednek úgy, mint elefánt a porcelánboltban. Előfordult már, hogy a nyomozás elrendelésének bejelentése esett egybe a parlamenti vagy helyhatósági választásokkal. Volt, amikor sikerrel, mert a hírbe hozott jelölt elbukott, míg máskor toronymagasan nyerte el a polgármesteri posztot. De az időzítés a bíróságnak sem mindig erőssége, mert országos politikai botrányt keltett ügyekben nem igazán szerencsés a szavazást megelőző pár nappal ítéletet hirdetni. Feltéve hogy el akarják kerülni még a látszatát is annak, hogy az eredményt kívánják befolyásolni.

Most sem feltétlenül az intézkedéssel van baj, a látszattal annál inkább. Elég nehéz elképzelni, hogy Szima olyan pénzügyi visszaélést követett volna el, amelyben kihűl a forró nyom, ha nem éppen péntek este fogják le. Vagyis a vélelmezett tettest elvihették volna bármikor, de nem akkor, amikor a rendvédelmi szakszervezetek – köztük a Tettrekész – késhegyig menő küzdelmet folytatnak a kormánnyal a kedvezményekről.

De ha beszabadul az elefánt a porcelánboltba… Akkor a munkavállalói érdekek érvényesítésének korábban jól-rosszul, ám valamennyire működő kereteit – a kötelező egyeztetési mechanizmusok kiiktatását célzó egyéni képviselői indítványokkal, az Országos Érdekegyeztető Tanács negligálásával, majd kilátásba helyezett felszámolásával – szétzilálja. Abban sincs feltétlenül köszönet, ha a hatalom tárgyal. Akkor a fontos kérdéseket a bohócügyi államtitkár hatáskörébe utalják, esetleg mindjárt világossá teszik: akár van egyezség, akár nincs, a rendvédelmiek által kifogásolt elképzeléseket mindenképpen a parlament elé viszik. A pedagógusok vasárnapi tüntetése kapcsán pedig azt kérik számon, hogy a szakszervezetek miért támadják, s nem inkább támogatják az oktatásügyi államtitkárság elképzeléseit. Hogy azokról nem is kérdezték a véleményüket? Hogyan tehették volna – érvel a KDNP –, hiszen a kormány még nem döntött a közoktatás átalakításáról? De ha már döntött, minek egyeztetni?

Az elefánt amúgy is erősebb.