Még nem nyúlnak a családi pótlékhoz
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Népszabadságnak elmondta: abnormálisnak tartják, hogy a családokat érintő törvények négyévente vagy még gyakrabban változnak, hiszen ezek az intézkedések csak hosszú távon fejthetik ki a hatásukat. Ezért foglalják sarkalatos törvénybe a családokat érintő alapelveket, irányokat, a részletes kidolgozásuk pedig majd az egyszerű többséggel elfogadásra kerülő törvényekben történik.
– A kormány most nem tervezi a családi pótlék rendszerének átalakítását, de ennek későbbi lehetőségét szeretné meghagyni – közölte a részletekről, hozzátéve: igazságosabbnak tartanának egy, a gyerekek életkora alapján differenciált megoldást. Ami munka és magánélet összehangolását illeti, Harrach kiemelte, hogy azt a közszférában már működő szabályt, miszerint a szülés után visszatérni kívánó nőt, ha kéri, gyermeke hároméves koráig kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni, bevezetnék a magánszektorban is. Cserébe a jelenlegi hétszázalékosnál „erőteljesebb” járulékkedvezményt adnának a kisgyerekes anyákat alkalmazó munkáltatóknak. A nappali gyerekellátásban a családi napközikre helyeznék a hangsúlyt, Harrach elképzelhetőnek tartja, hogy ezek állami normatíváját megemelnék, hogy a kevésbé tehetős családok is elérjék.
A KDNP tervezete szerint a gyermeknevelést jobban figyelembe vennék a nyugdíjak megállapításánál a jövőben. Harrach Péter szerint ez történhetne úgy is, hogy a gyereknevelés növelné a nyugdíjjogosultság megszerzésébe beszámított időt, vagy úgy, hogy a gyerekek által fizetett személyi jövedelemadó bizonyos százalékát a szülők nyugdíjához adnák. A frakcióvezető reméli, hogy még ebben a ciklusban elfogadják valamelyik elképzelést. Harrach szerint a javaslatok 80 százaléka készen van, még néhány egyeztetésre és a gyereknevelés és nyugdíj kérdését szintén felvető szociális konzultáció előzetes eredményeire várnak. A törvényjavaslat januárban hatályba léphet.
Összességében ezek az intézkedések nem sokat változtatnak majd a születések számán – állítja Kapitány Balázs demográfus. Szerinte a családi pótlék differenciálása szociális szempontból logikus ötlet, de demográfiai szempontból félrevisz. Emlékeztet: ha a családi pótlékra szánt összeg nem nő a jövőben, akkor a nagyobb gyerekeket nevelőknek csak úgy adhatnak többet, ha a kisgyerekesektől elveszik. – A családi adókedvezménynyel is az a gond, hogy a gyerek első három évében kevéssé tud érvényesülni, mert ekkor az anya még nem dolgozik, és egy kereset sokszor nem elég a teljes kedvezmény igénybevételéhez. Ennek kiegyenlítése érdekében a kisgyerekeseket inkább kompenzálni kéne – mondja. A kötelező részmunkaidő kiterjesztését amagánszférára viszont jó ötletnek tartja akkor, ha a munkáltatókat kompenzálják.
A nyugdíjszabályok változásának Kapitány Balázs szerint szintén nem lesz gyors termékenységi hatása. – Az üzenet mégis jó, hiszen a népesedési krízis egyik oka éppen az, hogy az állam átvette az idősekről való gondoskodás feladatát a családoktól. Ennek részleges visszaadása pozitív fejlemény – hangsúlyozza. Hozzáteszi: ha komolyan a gyerekek számától függene a nyugdíjak összege, az veszélyes és igazságtalan lenne.
Tóth Olga szociológus szerint szintén nem lesz tartós és jelentős hatása a gyermekvállalásra a javaslatoknak. „Hiába a kötelező részmunkaidő, ha a cégek eleve fel sem veszik a „szülőképes” korú fiatal nőket”, mondja, hozzátéve: a családi napközik fejlesztése szintén szép, de érdemi eredménnyel nem járó elképzelés. – Pár száz ilyen van az országban, ha megduplázzák a számukat, akkor is kevés lesz. Ez nem pótolhatja a több ezer hiányzó férőhelyet. Ezt nem lehet megspórolni, enélkül és a munkaerőpiac változása nélkül semmilyen intézkedés nem lehet hatásos – véli.
Kapitány Balázs szerint a gyes és gyed rendszerét kellene érdemben átalakítani. – Nem kell több pénz a rendszerbe, csak rugalmasabbá kellene tenni. Csehországban például a nők többféle csomag közül választhatnak a szülés után aszerint, hogy mennyi ideig szeretnének otthon maradni. Itthon, ha egy nő nem várja ki a három évet, elveszíti a gyessel járó pénzt – magyarázza.
Főbb tervek
A kormány bevezetné a magánszférában is azt a lehetőséget, hogy a nőt, ha kéri, a gyerek hároméves koráig kötelező legyen visszafoglalkoztatni.
A nappali gyerekellátásban a családi napköziket részesítenék előnyben.
Elképzelhető, hogy a gyerekek által befizetett személyi jövedelemadó bizonyos százalékát a szülők nyugdíjához adnák.
